2010. október 29., péntek

Az új szennyvíztisztító és a KEOP mese

Elkészült az új és korszerű szennyvíztisztító üzem pályázati anyaga.

Információgyűjtés szándékával megkerestem a BSZM Kft-t (akik a pályázati anyagot is készítették és az előkészítő munkákat folytatják), hogy milyen tervezett intézkedésekről van tudomásuk a Bodzás árokkal kapcsolatban.


az új szennyvíztisztító már nem a régi

Azt a választ kaptam, hogy a BSZM Kft feladatai közé nem tartozik semmi olyan beruházás vagy fejlesztés, aminek a Bodzás árokhoz köze lenne. Ezen meglepődtem, de azt is mondhatnám, hogy erősen kételkedtem az állítás valóságtartalmában.


nem kellett soká várnom

Milyen furcsa, gondolom magamban, hogy két olyan üzem, amelyek egyazon feladat ellátására hivatottak és egymást fogják kiváltani nincsenek egymással kapcsolatban...
A pályázati anyag aztán alaposan meggyőzött az ellenkezőjéről. Ezt olvashatja benne, akinek van hozzá türelme (elképzelni sem tudom, hogy egy ilyen anyagot bárhol bárki elolvasna!):

"A tervezett szennyvíztisztító telep a Budakeszi déli részén Budaörs határában kerül elhelyezésre, a meglévő szennyvíztisztító telep megszüntetésre kerül. A jelenlegi tisztítótelepről a meglévő városi, szennyvíztelepre befolyó szennyvizeket az új telepre kell átjuttatni, ami átemeléssel részben nyomóvezetéken, illetve a terepviszonyoknak megfelelően részben gravitációs csatornával történik.
Erre a vezetékre csatlakozik rá a nagyszénászugi csatlakozó ág, melynek a végén szippantott szennyvíz leeresztő hely kerül kialakításra. A távlatban, más beruházás keretében megvalósuló nagyszénászugi csatornahálózat ezen a csatlakozási ponton kapcsolódhat a meglévő hálózathoz. A tervezett vezeték a Budakeszi patak keresztezése után egy önkormányzati földútba kerül, mely párhuzamosan, azután egy kicsit eltávolodva halad a Budakeszi árok mellett, mezőgazdasági területen, a Farkashegyi repülőtér közelében, majd később visszakanyarodik az árok mellé és egy újbóli keresztezéssel éri el az új szennyvíztisztító telepet.
A Budakeszi árok után egy szakaszon zúzottkővel kialakított parkoló van, majd végig, száraz időben gépkocsival is járható földútba megy a vezeték. (A földút nyomvonalában kerül kialakításra az új szennyvíztisztító telep bekötőútja.)"

Ezután eljutottam a következő, számomra sokat ígérő címhez:
"tervezett városfejlesztések és kapacitási igények"

A teljes anyagnak csak ezen, itt idézett részein megtudható, hogy a létesítésre kerülő új szennyvíztisztító üzem tervezése és a pályázatírás során a munkákban résztvevők vélhetően tisztában voltak a következőkkel:

  • létesül egy szennyvízátvezető csatorna a csatolt részeivel
  • egy városrész jövőbeni csatornázásának bekötési lehetőségét biztosítják 
  • az új üzemhez bekötőutat építenek a szennyvízátvezető cső fölött
  • létezik egy városfejlesztési project a "golfpálya" rejtélyes név alatt

a völgy észak-déli látképe arról a földútról nézve, amely alatt az átvezető csatornát építenék
(jobb oldalt a Farkeshegyi repülőtér dombja)

Mindez azon a területen, amelynek megvédésére kísérletet teszünk és amiről, minden a sorsát befolyásoló információt igyekszünk időben megszerezni.




2010. október 27., szerda

Támad vagy támogat az önkormányzat?

A blogban elmeséltem már a társadalmasiasító terepnap és akcióhétvége történetét, amelynek végső tanulsága az volt, hogy az önkormányzat nem törődik a Bodzás árok sorsával.


mit akar az önkormányzat?

Ha igaz, akkor a Naturpark-elképzelésben egy átgondolt, zöldturizmust fejlesztő elképzelés valósulna meg. Ha az önkormányzat ebben a formában kötelezné el magát a természetvédelem mellett, már ez is sikernek és áttörésnek lenne tekinthető. A településnek fejlődnie kell és Budakeszi jobb híján választhatná (a gazdagodás reményében) Budaörs példáját, ahol egy talpalattnyi zöld terület sincsen - és Budakeszi is elpusztíthatná a természeti adottságaival leggazdagabb hasznosítható erőforrását.


budaörs megbánta már

Budaörs megkérdezte a véleményemet, hogy a Wetland project megvalósítható lenne-e Budaörsön, mert lelkesen támogatnák. Azt feleltem, hogy a környéken az utolsó zöldterület és még szóba jöhető hely a törökbálinti tó lett volna - de azt már évekkel ezelőtt elpusztításra szemelték ki - meg nem is tartozik a városhoz.


merre tart budakeszi?

Budakeszin vannak helyileg védetté nyilvánított objektumok és területek. A hatályos törvény pedig úgy szól, hogy a helyi védettséget fenntartó oltalmi rendelet, csak akkor visszavonható, ha a védettségre okot adó állapot megszűnt (az önkormányzat saját hatáskörében intézkedhet). Egyetlen kivétel az, ha magasabb szintű védettséget kap a terület vagy objektum. A törvény kezelési terv elkészítését és tettleges oltalmi intézkedéseket is előír.

A természetvédelmi törvény szelleme, helyi védettségre vonatkozóan tehát abba az irányba hat, hogy az oltalmi intézkedés indokolt legyen és az önkormányzat a megfelelő eljárásokkal fenntartsa a védettségre okot adó helyzetet és megőrizze az oltalom alá vont objektumot vagy területet. 


törvényben előírt kezelési terv

Csakhogy Budakeszin nincs kezelési terv, és nincsenek gyakorlati intézkedések.

Tehát marad az ismert, nagyon is életszerű forgatókönyv:  "véletlen balesetek"-el, "félreértett intézkedések"-el, nem beszélve a "közvetett, szándékon túli beavatkozások"-ról, vagy a "nem szándékos" bolygatásról, és persze az "idegenkezűségről".


a nagyobb tét

Ennél a kiskapus és kispályás elintézésnél már sokkal nagyobb a tét. Ha az önkormányzat a zöldturizmus és a természetvédelem mellett teszi le a voksát (és a kettő nem szétválasztható), akkor ezzel kapcsolatban kistérségi összefogást kell kezdeményezzen, vagy ilyen összefogási hajlandóságot kell mutasson.

Ez pedig már túlmutat Budakeszin: a városi természetvédelmi elkötelezettségnek kistérségi távlatai vannak, amelyet már most képviselnie kellene, fel kellene mutatnia az önkormányzat(ok) városfejlesztési elképzeléseinek. Mégcsak pénzhiányra sem hivatkozhatnak, mert Budaörs elég gazdag ahhoz, hogy hamár területet nem tud biztosítani, anyagi hozzájárulással támogasson egy ilyen összefogást.

2010. október 26., kedd

Budakeszi és a városi szennyvíz

Budakeszi településnek, a csapadék elvezetése és kezelése kapcsán kialakított (pontosabban spontán kialakult) rendszere sajnos elvesztegeti ezt a fontos vízforrást - mármint természetvédelmi szempontból.
A rendszer jelenleg részben a most működő szennyvíztisztítóba vezeti a csapadékvizet is. Emiatt a Bodzás árok, illetve a Nádas tó vízutánpótlása részben megszűnt. Ha a felszíni vizek kiszárasztása volt a cél, akkor ezt bizonyos mértékig sikerült elérni - de csak bizonyos mértékig, mert nagyobb mennyiségű csapadék esetén a rendszer elégtelenül működik, tehát ez a helyzet, hosszú távon nem tartható és semmiképpen sem korszerű.


éghajlat


A kiszáradásban persze szerepet játszott az időről-időre egyre szárazabb éghajlati trend is (ennek ellenére a Bodzás árok vízellátása éppen a tisztított szennyvíz bevezetése révén, továbbra is megmaradt). A Bodzás árok egy összetett vízrendszer eleme és a szennyvíztisztító üzem megbontja ezt a rendszert. A jelenlegi állapot a vízmennyiséget és minőséget illetően egyaránt nem  kielégítő és egyáltalán nem egészséges, lévén, hogy holt vízzé teszi a patakot és pusztulásra ítéli az ökoszisztémát.


új szennyvíztisztító

Ráadásul a városvezetés tervbe vette az elavult és alacsony kapacitású jelenlegi szennyvíztisztító felváltását egy új üzemmel. Ez jelenthetne pozitív változást is, tekintettel arra, hogy az új üzem nem a vízrendszer közepén foglal majd helyet, hanem annak egy távolabbi, kevésbé központi helyén. Csakhogy a szennyvizet a városból az új üzembe, éppen a Bodzás árok partján tervezik elvezetni, keresztül egy ex lege védett területen - illetve keresztül azon a völgyön, amelynek védelméért küzdünk. Ugyanakkor az új rendszer a település gravitációs csapadékvíz elvezetési megoldását nem fogja kiváltani, tehát az a csapadékvíz, amire a természetvédelmi szempontok miatt szükség lenne, továbbra is a szennyvízcsatornába kerül majd bevezetésre. Az önkormányzat már bele is kezdett a pályázati eljárásba, tervezésbe és ezt a munkát közzétették a Budakeszi Szennyvízprojekt Megvalósító Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság honlapján.


mi lesz a régi üzemmel?

"Ha felszámolásra kerül a régi üzem, a mögötte elterülő rész, mint helyi védett terület, ki fog száradni - mit kívánnak tenni ennek elkerülésére?" - ez volt az első kérdésem, amikor a helyi főépítésszel beszéltem. A válaszára viszont nem számítottam, mert csak annyit mondott, hogy amikor a terveket készítették (mondjuk, nem tudom, milyen terveket, mert nincsen rendezési terv a védett területre), neki nem volt tudomása arról, hogy itt védett terület van (sic!).