2011. január 4., kedd

Csíki hegyek

Szintén a novemberi esős időben, valamikor a havazás előtti napokban tettem egy sétát a budaörsi kopárokon, a Csiki hegyeken. Sok csipkebogyót megettem mire sikerült olyan helyet találnom a sziklás-gyepes dombok déli lejtőjén, ahonnan ráláttam a Kőhegyre és az Odvas hegyre.

Miért rossz, ha ...

A fenti kérdés úgy folytatódik, hogy "... a csapadékvíz és a szennyvíz ugyanabban a csatornában folyik el - és kerül be a szennyvíztisztítóba?"

Az új szennyvíztisztító tervezőinek mindez nem jutott eszébe?

Összegyűjtött érveimet továbbítottam a megfelelő platformra, de itt is közreadom: 

1. A jelenlegi védett terület teljes (persze indirekt...) felszámolásával egyenlő, ha a jelenlegi szennyvíztisztító üzem felszámolásakor a területről ilyen módon elvezetett vizet nem pótolják valamilyen formában (ez pedig erősen törvényellenes is, egyébként)
2. Ha nem lenne a helyi védett terület, akkor is van egy szakasza a pataknak, amely egy nedves rét, tocsogós terület, azaz (elméletileg) ex lege védett terület (ha a jelenlegi patakmeder kialakítása nem száraztócsatorna-jellegű volna, még most is meg lehetne itt találni a 80-as években még megvolt nedves rét-foltokat) - ennek vízutánpótlását is csak törvénysértő módon lehet elvonni
3. A csatornahálózat nem bírja a nagy mennyiségű csapadékvíz és a szennyvíz együttes elvezetését, amit a nagyobb esőzések idején fel-feltörő, visszaömlő szennyvíz jól bizonyít
4. A Bodzás árok egész hosszában (a védett terület és az ex lege védett mocsaras rész nélkül is), az egész völgytalp árvízvédelmi terület és mint ilyen nem bolygatható, nem lehet rajta építkezni - legalábbis törvényesen nem - vagyis olyan módon lehet csak kezelni és hasznosítani, hogy közben ez az árvízvédelmi funkciója fennmaradjon
5. Az EU VKI szellemében eleve nem lehet a felszíni vizek kapcsán, azokra a kiszárasztás irányába ható intézkedéseket hozni
6. A szennyvíztisztító üzem (a jelenlegi és az új esetében egyformán) működésére negatív hatással van a csapadékvíz hűtő- higító hatása, tehát a szennyvíztisztító üzem hatásfokának növelése érdekében is fontos a szétválasztás
7. A Hosszúréti patak (ebbe folyik bele a Bodzás árok is) budapesti szakaszán folyamatos problémát okoz a nagyobb mennyiségű víz - az ott ható folyamatok negatív hatásainak csökkentésére a fenti szakaszokon a víz megtartására lenne szükség

A "hegymozgató" önkormányzat

Még november végén, volt alkalmam megnézni a Bodzás védett szakaszának felső határát, egy rövid kirándulás keretében. Esett az eső és minden csupa víz volt, ráadásul a hely, ahová sikerült bejutnom egy sűrű dzsinzsás. Viszont eléggé egyértelmű volt a helyzet.

Ellopták a védett területet!
bűntény a szennyvíztelep kerítése mentén

Amit a térkép alapján illetve az előző terepbejáráskor sejtettem, az megerősítést nyert: a szennyvíztisztító üzem telekhatára néhány száz méterrel lejjebb "lett tolva" - és talán csupán véletlen, hogy a túlsó parton pont így létesülhetett egy nagyobb területű ipari telek. A lóláb nagyonis kilóg: a régi telekhatár merőleges volt a patak medrére. Az új telekhatárt egy kerítés jelzi, amely egy darabig a régi kerítés vonalával párhuzamosan halad, majd, amikor a patakot majdnem eléri (kb 4 méterre közelíti meg) kb 50 méteren át, a patakkal párhuzamosan fut. Tehát, a helyi védettségi rendeletben szereplő meghatározás alapján (miszerint a védett terület felső határa a szennyvíztisztító üzem kerítésének vonala, ahol a patak elhagyja a telket) a védett terület jó 100-150 méterrel délebbre kezdődik jelenleg.

Ennek mindenképpen szerettem volna utánajárni, mert még hasznos lehet egy ilyen információ, különösen ha sikerül nyomára bukkanni építési engedélyek, stb. formájában. De ennél sokkal sürgetőbbnek tűnt összeírni azokat az érveket, amelyek miatt Budakeszinek meg kell oldania a csapadékvíznek a Bodzásba törénő elvezetését és az árok szárasztó kialakításának megszüntetését.

A természetért és az emberért - Wetland Center

Miért van az, hogy mégcsak gondolni sem tudtam arra, egy Wetland Center másutt létesülhetne, mint Budakeszin?

A Nádas tó rehabilitáció kapcsán fölvetődött ötleteimet elküldtem Dukay Igornak is (Renatur 2000), aki pár éve együtt dolgozott a dendrológusokkal ezen a feladaton. Meglepett, hogy valami okból az ő kapcsolatuk megszakadt idő közben, de Igor jó tanácsokat adott a Bodzás árokkal kapcsolatban is.

Egyrészt azt szerettem volna megtudni tőle, hogy a folyam kilóméter alapján meg lehet-e mondani és ha igen, akkor milyen pontossággal, hogy egy adott patak mentén, hová esik az a bizonyos folyamkilóméter(ennek fontosságáról később). Ezen kívül sok minden más is szóba került - sőt, szó szót követett!

adjunk kéretlen tanácsot szakembereknek!

Igor tanácsot adott nekem arra, hogy kiket lenne érdemes megkeresni, akik a Hosszúréti patak alsó folyásán a víz szabályozásán dolgoznak és akiknek érdekük fűződik ahhoz, hogy a Bodzás árok mentén a víz visszatartásra kerüljön. Cserébe én elmondtam neki, hogy hogyan képzelem el a Bodzás rehabilitációját.

A Bodzás árok medrének kialakításához készített vázlat


Elküldtem neki ezt a rajzot is, de egy ilyen mederrendezés szempontjából úgyis az lesz a döntő, hogy az önkormányzat a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetést végre kettéválassza, a csapadékvizet pedig a Bodzásba vezesse, hiszen enélkül nem volna víz, ami elfolyik az árokban.

Igor ötlete volt az is, hogy nézzek szét, hol lehetne Wetland Center-t létrehozni - valahol másutt.

hol van otthon a Wetland Center?

Az első hirtelen suggallatra (hogy a Budakörnyéki Naturpark keretein belül maradjunk) Pilisvörösvárra esett a választásom. Itt annyi természetes víz van, amennyi kell és van terület is - még egyéb szempontok is érvényesülnek - tehát ideális lenne egy Wetland Center számára.

A pilisvörösvári vízes területek, melyek
Wetland Center létesíte céljából szóbajöhetnek
Így aztán az ottani önkormányzatot is meg fogom keresni - hátha egyszerűbbek a viszonyok, mint Budakeszin.