Tarthatatlan természetvédelem

Természetvédelem elméletben

A jelenlegi természetvédelem elmélete, hogy próbál néhány értéket (fajt, képződményt, területet, egyedet) úgy megmenteni, hogy lehetőleg ne nagyon pusztuljanak el ha egy mód van rá, dehát hát ha nincs, az ellen tenni semmit nem lehet. Hozhatnánk a gyakorlati példákat az ilyen természetvédelem teljes működésképtelenségéről. 

Hivatalos természetkárosítás

A Budai hegység területén, méghozzá éppen Budakeszi mellett zajlik az egyik leglehangolóbb, állandó jellegű, hivatalos természetkárosítás. A Pilisi Parkerdőgazdaság amely arra hivatott, hogy Budapest környékén biztosítsa az erdők rekreációs feladatát, voltaképpen nem tesz mást, mint a kezelésében lévő területeket igyekszik maradéktalanul megszerezni és a maga módján hasznosítani, de a rekreációs feladatok biztosítását közel sem megfelelően szolgálja ki. Annak ellenére sem, hogy saját bevallásuk szerint is a turisztikai üzletág az egyedül jövedelmező számukra. Ezzel együtt, mint állam az államban, csupán egyetlen telefonnal döntenek száz és ezer hektárok sorsáról, mert hogy-hogynem elsőbbséget élveznek minden tekintetben és mindenkivel szemben.

Vadaskert védett területen

A Budakeszi Vadaspark fölötti pár száz hektáros elzárt rész, országos, kiemelt természetvédelmi státuszú terület, a Budai Tájvédelmi Körzet része. Ez egy vadaskert, a vadászati törvényben meghatározott kategóriájú terület, melynek lényege, hogy terület eltartóképességét meghaladó egyedszámban tartanak rajta - kerítés mögé bezárva - nagyvadakat (vadászati céllal). Vadaskert másutt is van a környéken, de fenntartásuk nem vet föl annyi problémát, mint védett területen, hiszen a vadak által okozott kár ritka, védett fajok élőhelyén, felbecsülhetetlen: pontosabban azt, hogy mekkora is ez a kár, kizárólag a károkozást fenntartó helyzet felszámolása után, a már rehabilitálódott élőhely megismerését követően lehetne megbecsülni (kb. ötven év múlva). A vadaskert pedig csak az egyik probléma, mert a teljesen természetellenes erdőgazdálkodás az egykorú és egynemű erdők fenntartásával szintén súlyos természetvédelmi kárt okoz.

Minden szükséges engedély? 

Amikor pár éve a Pilisi Parkerdőgazdaság bobpálya létesítését kezdeményezte a Vadaspark előtti réten, azt az információt adták a lakosságnak, hogy minden szükséges engedélyt beszereztek (bobpálya Budakeszire). Vélhetően ez a helyzet a vadaskerttel kapcsolatban is és az összes szakhatóságtól rendelkeznek engedéllyel arra, hogy a vadaskertet fenntartsák a védett területen. Noha a bobpálya kapcsán a dolog nem jött össze, mert mégiscsak furcsa engedélyek lehettek azok, amelyek védett növényeket engedtek elpusztítani, többszörösen védett területen, a vadaskert vígan működik - retorziók (visszamenőleges pénzbírság, felelősök megbüntetése, följelentések, bírósági hercehurca ésatöbbi) nélkül.

Szakhatóságok felelőssége

Elkerülhetetlenül fölmerül a szakhatóságok felelőssége is. Azok az engedélyek, amelyeknek birtokában a Pilisi Parkerdő üzemszerűen sérti a természetvédelmi törvényt, fölvetik a véleményező DINPI és a hatósági engedélyt kiadó, éppen illetékes kormányhivatal felelősségét is. Lehetetlen elképzelni, hogy a védett értékek oltalma érdekében a Nemzeti Park ne tenne lépéseket annak láttán, ha azok sérülnek! Pedig egészen pontosan ez történik. Már amennyiben nem magánszemélyekről van szó.

... van az a pénz ...

A magánszemélyek jóhiszemű természetvédelmi jellegű kezdeményezéseit merev elutasítással kezelő hivatalok készséges engedékenységet mutatnak bizonyos helyekről érkező megkereséseket illetően. Alátámasztva ezzel azt a polgári gyanút, hogy bizony van az a pénz amiért meg lehet sérteni a törvényt és van az a hatalmi fenyegetés, amivel még ezt a pénzt is ki lehet váltani. A természetvédelem innentől nem is egyéb, mint a korrupció fenntartására szolgáló intézmény. 

Gyepek nem sérülhetnek

Hogyan kapott Baumgartner Antal engedélyt a ranch-ek megépítésére? A Nemzeti Park információja szerint, a telek átminősítésre kijelölt részei, melyek egyenként 2000 m2 alapterületűek, olyan területen kerültek kijelölésre, ahol természeti érték alig-alig fordul elő (sic!), továbbá, a természeti értékek zöme nincs közvetlen veszélyben, csak a fokozottan védett magyar tarsza érintett valamelyest (sic!). Van egy szinte reményt adó része is a DINPI javaslatának: kizárólag a 2000 m2-es területeken folyhat bárminemű építkezés és a körülöttük lévő gyepek nem sérülhetnek. Logikusnak tűnhet föltenni a kérdést, hogy egy megfelelően befolyásos magánember vagy társaság, már megengedhet magának néhány védett növényt elpusztítani, veszélyeztetni, fokozottan védett állatfaj élőhelyének részét elpusztítani. Kerestük a törvényben, de nem találtuk ennek megengedő eseteit - vélhetően ez sem törvényes tehát.

Képzeljük el, hogy mit jelent ez a gyakorlatban! Ha a gyepek nem sérülhetnek, akkor nem lesz teherforgalom, mert a gyepeken át teherautó nem közlekedhet. Nem fognak építési anyagot, hulladékot lerakni sehol, hiszen az építési területen az építkezést akadályozná, a gyepek pedig nem sérülhetnek. Mi több, semmilyen közművet sem fognak kapni ezek a ranch-ek, hiszen mindennemű közművet még csak ezután fognak kiépíteni és lehetetlen volna ezt a gyepek sérülése nélkül megtenni. Tehát a ranchek nem fognak megépülni? 

Képviselőtestület asszisztenciája

Az építkezéshez szükséges területek jelenleg mezőgazdasági besorolásúak, ezek átminősítéséhez Baumgartner úr a Budakeszi képviselőtestület asszisztenciáját kérte. A következőképpen fordult a képviselőkhöz, hogy számukra a döntéshozatal során minél pontosabb tájékoztatást adjon:

"A nyolc kijelölt helyszínen mezőgazdasági termeléssel összefüggésben 1-1 lakóépület + kiszolgálóépület kerülne kialakításra, maximum épületenként két lakással és bruttó 1190 m2 alapterülettel. A fejlesztés nem lakópark építését célozza, nem jár közlekedési többlet teherrel, nem vesz igénybe önkormányzati forrást és nem sért természetvédelmi szempontokat".

A kérdés az, hogy milyen mezőgazdasági tevékenység lesz, ami nem sérti a gyepeket, hogyan fognak közlekedni az ott mezőgazdasági tevékenységet folytatók és ha mindez megvalósul, hogyan lehet igaz egyúttal, hogy nem sérülnek természetvédelmi szempontok?

A törvény hatása

A természetvédelmi törvénnyel megtámogatva, a tulajdonos engedélyt szerez arra, hogy természetkárosítást kövessen el. A törvény hatása ugyanis ezesetben az, hogy még az egyes egyedeket sem képes megoltalmazni, hiszen nem védi meg az élőhelyüket.

Nem beszéltünk ugyanis arról, hogy Baumgartner tervei nem azzal sértik elsősorban a természetet, hogy pár kórót letipornak egy kaszálón, hanem azzal, hogy birtoka egy értékes élőhelyen fekszik, egy összefüggő ökológiai rendszer területén, amelyet jelenleg folytatott tevékenységével éppen úgy károsít, mint ahogyan az építkezésekkel is károsítani fog. Tehát a szakmai adatokat szolgáltató Nemzeti Park eleve hibás véleményt adott ki, amikor a gyepek sérthetetlenségét kikötötte - miközben lehetőségként engedélyezte az építkezést - és a mostani filmforgatást. 

Ez így nem lehetséges - és vélhetőleg ők is tudták. Ha pedig mindenáron ragaszkodunk a DINPI szemléletéhez, hogy egyes értékes fajokat értékük szerint és nem élőhelyükre vonatkozóan próbál megvédeni, akkor a szakhatóság felé kiadott információik hamisak is: a fokozottan védett gyurgyalag nem kerül bennük említésre, mintha a DINPI munkatársai nem volnának tisztában azzal, hogy milyen területről is van szó pontosan.