2010. november 6., szombat

Csatornázás, már megint

Nem hagy nyugodni a csatornázás és szennyvíztisztítási projekt pályázati anyaga!

Lehet, hogy csak nagyon gyanakvó és kifejezetten rosszindulatú vagyok, amikor olvasom, de akkor sem értem, hogy egy ilyen pályázati téma, hogyan választható szét alapvető elemekre, amelyek igenis összefüggenek!

És azt sem értem, hogy ha már egyszer ennek így kell lennie és egy célra csak egy pályázattal lehet nyomulni, akkor hogyan kerülhetnek mégis az anyagba járulékos, illetve a célhoz nem szigorúan köthető feladatok is? Mert, ha a pályázati cél az új üzem felépítése, akkor ettől el kellene különíteni minden egyéb, most benne szereplő célt (pl.: átvezető csatorna, bekötőút, csatorna bekötési lehetőség, átemelő rendszer).


hol a határ?

Ha pedig a cél ilyen értelemben tágabb definíciót tesz lehetővé, akkor miért nem szerepel benne az a megkerülhetetlen tény, hogy a beruházás költségeit jelentősen növeli az, hogy a technikai megoldások tervezésénél figyelembe kell venni a természeti értékeket, melyeket ezek a munkálatok nem veszélyeztethetnek!


lehet-e fellebbezni?

Azon gondolkodom, lehetséges-e megfellebbezni egy pályázati anyagot valamilyen elbíráló szakhatóságnál, ha az ember a pályázati anyagban ki tudja mutatni azokat a nyilvánvaló hiányosságokat, amelyeket a pályázat készítői kifelejtettek az anyagból.


egy értelmesebb megközelítés

Az önkormányzatnak fel kéne építenie egy stratégiát, amivel a feladatait összesíti és rangsorolja.
  1. alapvetően van egy turisztikai potenciál, amit a város nem használ ki - pedig nincs egyéb üzleti lehetősége
  2. a turizmusban rejlő üzlet kibontakoztatása hosszú távú cél (mert sok fejlesztést igényel jelenleg)
  3. a különböző fejlesztési prioritások meghatározása után minden egyes részfeladatra külön kellene pályázni
  4. az egyes részfeladatok és részcélok összehangolása során csak így lehet tekintetbe venni olyan kapcsolódó pontokat, amelyek megoldása támogatja az összefüggésben lévő részcélok elérését

ötletkígyó

Budakeszin járva az utcák és járdák siralmas állapota szembeötlő. Hasonlóan nagy probléma a csapadékelvezetés is. A turista forgalom fejlesztéséhez azonban a közterületek szépítése, utak javítása, parkolók kialakítása elengedhetetlen feltétel. A közterületi feladatok ellátása mellett a csatornázási probléma is kezelhető - párhuzamosan. A csapadékvíz elvezetését nem a mostani módon, a szennyvízcsatorna megterhelésével kellene megoldani - ez, az új szennyvíztisztító üzemmel kapcsolatosan is probléma lesz. Ha a csapadékvíz nem a szennyvízcsatorna hálózatba kerül elvezetésre, hanem a felszínre juttatjuk és ezzel tápláljuk a Nádas tó és a Bodzás árok vízkészletét, ezeknek a kialakítandó turista célpontoknak egyik legnagyobb problémáját oldottuk meg. És természetvédelmi feladatot láttunk el. És megvalósulhat egy természetközeli, zöldturizmusra épített városi ipar, ami gazdagítaná Budakeszit. Kistérségi összefogással minden beruházásban segíthetne Budaörs, illetve kiemelt beruházássá lenne tehető a budai régió természeti értékeinek megőrzése és kultúr-turizmusának fejlesztése. És ne felejtsük el a budai bort sem.

ki hinné, de ez is Budakeszi!

a Budakeszi fölött húzódó hegy egyik legszebb, körülbelül szobányi területű része:
természetes tölgy-bonsai-ok között, vastag mohaszőnyegen sétálhat az ember