Legfrissebb híreink a jogtiprás mocsarából

Tegnap a Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület kompromisszumos megállapodást kötött az önkormányzattal arra, hogy (szembemenve minden természetvédelmi szemponttal, törvényi előírással, Uniós ajánlással) lehetővé teszik a telektulajdonosok számára a Bodzás árok madárélőhely beépítését azzal, hogy a jelenleg 0% beépíthetőségű területeiket átminősítik GKSZ3 (iparterület) vagy rekreációs területi besorolásba ahol a beépíthetőség 60%.

A civil érdekérvényesítés kudarctörténete Budakeszin

Egy korábbi bejegyzésben szó volt a Budakörnyéki Natúrparkért Egyesületről, amely keretet szolgáltathatott volna, mint civil szervezet a Bodzás árok megmentése ügyének. 

Hogyan csapják be a telekvásárlókat Budakeszin?

Telket vennél? Budakeszin? Jól teszed ha utánajársz mindennek!

A Budakeszin telket vásárolni szándékozókat az az egyszerű módszer védheti meg a becsapás ellen, ha utána járnak annak, amit az eladó mond - és persze nem csupán annak. Például: ha kinéznek a falu határában egy telket, ahol találnak egy fatáblára felfirkált telefonszámot, hívják föl nyugodtan és meg fogják tudni, hogy a telket 10000 HUF / nm árra tartják, mert GKSZ3 (iparterület) minősítésű.

Ilyen is van!

A Szentendre-Pomáz közötti, pomázi sík, vagy tófenék kapcsán rendezett konferencia közben is tudatában voltunk ezeknek az érdekes telekérdekeknek (lásd lent), csak éppen mi azt szerettük volna hangsúlyozni, ami a témában lényeges és természetvédelmi szempontból fontos.

A "hegymozgató" önkormányzat

Még november végén, volt alkalmam megnézni a Bodzás védett szakaszának felső határát, egy rövid kirándulás keretében. Esett az eső és minden csupa víz volt, ráadásul a hely, ahová sikerült bejutnom egy sűrű dzsinzsás. Viszont eléggé egyértelmű volt a helyzet.

Ellopták a védett területet!

bűntény a szennyvíztelep kerítése mentén

Amit a térkép alapján illetve az előző terepbejáráskor sejtettem, az megerősítést nyert: a szennyvíztisztító üzem telekhatára néhány száz méterrel lejjebb "lett tolva" - és talán csupán véletlen, hogy a túlsó parton pont így létesülhetett egy nagyobb területű ipari telek. A lóláb nagyonis kilóg: a régi telekhatár merőleges volt a patak medrére. Az új telekhatárt egy kerítés jelzi, amely egy darabig a régi kerítés vonalával párhuzamosan halad, majd, amikor a patakot majdnem eléri (kb 4 méterre közelíti meg) kb 50 méteren át, a patakkal párhuzamosan fut. Tehát, a helyi védettségi rendeletben szereplő meghatározás alapján (miszerint a védett terület felső határa a szennyvíztisztító üzem kerítésének vonala, ahol a patak elhagyja a telket) a védett terület jó 100-150 méterrel délebbre kezdődik jelenleg.

Ennek mindenképpen szerettem volna utánajárni, mert még hasznos lehet egy ilyen információ, különösen ha sikerül nyomára bukkanni építési engedélyek, stb. formájában. De ennél sokkal sürgetőbbnek tűnt összeírni azokat az érveket, amelyek miatt Budakeszinek meg kell oldania a csapadékvíznek a Bodzásba törénő elvezetését és az árok szárasztó kialakításának megszüntetését.

Közös tervek és parkosítás

Én is elmentem a "Hogyan parkosítsunk?" előadásra a Budakeszi Művelődési Házba.

Dr. Vermes László előadásából megtudhattam, hogy pontosan mit is jelentene a Budakörnyéki Naturpark megvalósulása és azt, hogy eddig milyen munkát végeztek az ügyben.
Aztán a Dendrológiai Alapítvány ismertette a terveit, amelyeket egyébként is ismertem - kivéve azt, hogy a Nádas tó rehabilitációjához tófóliás mederbélelést képzelnek el és 21 új mamutfenyő ültetését. Nem igazán értem ennek a természetvédelmi hasznát.
Ezután jöttek a fiatalok a Kohó Egyesülettől, akik szintén elmesélték a terveiket arról, hogy milyen akciót terveznek a mamutfenyők mellett. Egy kérdőívet hoztak létre terveikkel kapcsolatban, amely kitölthető << a Kohó Budakeszi blogja >> alatt.

Számomra az est tanulsága az volt, hogy mintha a három előadás egészen egymástól független kezdeményezésekről szólt volna. A Naturpark részéről ez még el is fogadható lenne, elvégre az egy átfogó, minden illeszkedő kezdeményezést összefogó és egybehangoló tervezet. Ahhoz túl kevés hallgatója volt az estnek, hogy kommunikációs előrelépést jelentett volna a társadalmi ismertség felé, de remélhetően ez változni fog az idővel. De a Naturpark projectben érdekelt szervezetek sem tüntettek jelenlétükkel és az önkormányzat sem karolta föl a kezdeményezést: emellett konkrét és komoly szakmai tervek sem vonultak föl - a Naturpark, mint jogi kategória már szinte készen van: egyelőre csak a tartalom hiányzik belőle.

Létrejött például a Naturpark honlapja is, ami bemutatja az elképzelést és magát a naturpark intézményét is:
<< budakornyeki naturpark honlapja >>

Megerősödött a meggyőződésem, hogy a népszerüsítést célirányosan a Naturpark érdekében kell folytatni és meg kell keresni azokat a közösségeket, amelyek természetjárás, kultur-túrizmus köré szerveződnek.

Azt elfelejtettem megemlíteni a körlevelemben, amit elküldtem az ügyben érdekelteknek, hogy a Budakeszi Vadaspark mellett, szintén a Pilisi Parkerdő "gondozza" a Budakeszi Arborétumot is - és mind a kettőn látható, hogy a gazdálkodó (fenntartó) szervezet számára a húzó ágazat nem az ökoturizmus. A parkerdő alkalmatlan ezeknek az intézményeknek a fenntartására, mert a vadászat és fakitermelés az, amibe invesztálnak és amiből megtérülésre számítanak.

Egy lehetséges stratégia a város számára

a terepbejárás tanulságait levonva

Összeszedem a gondolataimat és azon melegében le is írom őket, a vasárnapi társaság résztvevőinek. Talán a tapasztaltak alapján nem mondható alaptalannak az a gyanakvás, amellyel mindennemű jószándékú cselekvésnek kerékkötőit tételezem fel a budakeszi közéletben.

az "elit"

Franc az, nem elit, amelyik magát definiálja ekként, azért, hogy elkülönítse magát a többségtől - és mindezt nem azon az alapon teszi, hogy a közösség élenjárója, tehát annak érdekét nézve, közérdekből cselekszik, hanem éppen megfordítva. Márpedig a budakeszi kiváltságosok szűk csoportja, elszigetelt kezdeményezéseivel és korrumpáló hajlamával, minden de nem a többség érdekeit képviselő, befolyásos csoport. Az önkormányzat viszont ezek kegyeit lesi.

aggodalom

Igenis megalapozott az aggodalmam, ha azt látom, hogy az autókereskedés kerítése a helyi védett területre került. Ez ugyanis két ember felelősségét (minimum) felveti.

1. mivel a helyi védett terület kezelése a jegyző feladata, ezért a jegyző legalábbis mulasztást követett el
2. a főépítész nem adhatott volna építési engedélyt a védett területre, tehát ő talán többel is gyanusítható, mint mulasztással

első gondolat

Ezért levonom a konzekvenciát: a helyi önkormányzatnak kell megkezdenie az "elit" és a "köz" egymáshoz közelítését azzal, hogy hatalmi helyzeténél fogva, többségi alapon megszavaz egy Budakeszi számára közös hasznot hajtó gazdasági irányvonalat és elkötelezi magát valamilyen hosszútávú stratégia mellett, amellyel a város gyarapodását segíti elő - akkor is, ha ez az "elit" számára kedvezőtlen. Ezzel az önkormányzat szembeszáll a korrupcióval is - ezt is mérlegelni kell (a nyilvánvalóan korrupt jegyző eltávolításánál például mi sem lenne egyszerűbb - miért nem történik meg?).

Az irányvonalat én a vendéglátóiparra, turizmusra épített gazdaságban látom, de nyilván, érdemes lenne több lábra állítani a város gazdaságát. Lehetne ilyen az alternatív energia programban való részvétel, vagy a helyi (illetve budai) borok borvárosa - vagy bármi más, élhető elképzelés: együtt.

Nádas tó

Mindabból, amit a Nádas tóról megtudtam, számomra az derült ki, hogy valamiféle elszigetelt és éppencsak megtűrt státuszban lévő dologról van szó, amelynek küzdenie kell létrejöttéért és majd küzdenie kell megmaradásáért, de nem a természet erőivel, hanem a helyi "elit"-el.

második gondolat

Aggodalmaimat meg is írtam az érintetteknek, hozzátéve azt, hogy egy önfenntartó intézménynek kellene létrejönnie, amelynek fontos eleme a madarak bemutathatósága, mint legkönnyebben megfigyelhető és így legkézenfekvőbben, biztosan látogatói élményt nyújtó (és anyagilag kimutatható hasznot hozó) eleme egy nyitott tanösvénynek.

a szerencse

Mivel Dukay Igor neve pár évvel ezelőtt éppen a Nádas tó kapcsán jutott a fülembe, a levelemet nem csak a Nádas tó és a Naturpark projektek érdekeltjeinek küldtem el, hanem neki is. De mintha idő közben ő valahogyan kiesett volna a Nádas tó rehabilitációjából - úgy tűnt, mintha a fejlemények újdonságok lennének számára. Viszont szerencse, hogy írtam neki, és újra képbe került valamelyest. A hozzá hasonló szakemberek nélkül vélhetően úgysem fog életképes területvédelmi vállalkozás létrejönni.

Ráadásul ő kellően független lévén, megértően fogadta a szempontjaimat.

Talán valamilyen szándékot kérdőjeleztem vagy hozzáértést sértettem meg?  Mindenesetre meglepő félreértéseket okoztam a levelemmel.

.

Csatornázás, már megint

Nem hagy nyugodni a csatornázás és szennyvíztisztítási projekt pályázati anyaga!

Lehet, hogy csak nagyon gyanakvó és kifejezetten rosszindulatú vagyok, amikor olvasom, de akkor sem értem, hogy egy ilyen pályázati téma, hogyan választható szét alapvető elemekre, amelyek igenis összefüggenek!

És azt sem értem, hogy ha már egyszer ennek így kell lennie és egy célra csak egy pályázattal lehet nyomulni, akkor hogyan kerülhetnek mégis az anyagba járulékos, illetve a célhoz nem szigorúan köthető feladatok is? Mert, ha a pályázati cél az új üzem felépítése, akkor ettől el kellene különíteni minden egyéb, most benne szereplő célt (pl.: átvezető csatorna, bekötőút, csatorna bekötési lehetőség, átemelő rendszer).

hol a határ?

Ha pedig a cél ilyen értelemben tágabb definíciót tesz lehetővé, akkor miért nem szerepel benne az a megkerülhetetlen tény, hogy a beruházás költségeit jelentősen növeli az, hogy a technikai megoldások tervezésénél figyelembe kell venni a természeti értékeket, melyeket ezek a munkálatok nem veszélyeztethetnek!

lehet-e fellebbezni?

Azon gondolkodom, lehetséges-e megfellebbezni egy pályázati anyagot valamilyen elbíráló szakhatóságnál, ha az ember a pályázati anyagban ki tudja mutatni azokat a nyilvánvaló hiányosságokat, amelyeket a pályázat készítői kifelejtettek az anyagból.

egy értelmesebb megközelítés

Az önkormányzatnak fel kéne építenie egy stratégiát, amivel a feladatait összesíti és rangsorolja.

1. alapvetően van egy turisztikai potenciál, amit a város nem használ ki - pedig nincs egyéb üzleti lehetősége
2. a turizmusban rejlő üzlet kibontakoztatása hosszú távú cél (mert sok fejlesztést igényel jelenleg)
3. a különböző fejlesztési prioritások meghatározása után minden egyes részfeladatra külön kellene pályázni
4. az egyes részfeladatok és részcélok összehangolása során csak így lehet tekintetbe venni olyan kapcsolódó pontokat, amelyek megoldása támogatja az összefüggésben lévő részcélok elérését
   

ötletkígyó

Budakeszin járva az utcák és járdák siralmas állapota szembeötlő. Hasonlóan nagy probléma a csapadékelvezetés is. A turista forgalom fejlesztéséhez azonban a közterületek szépítése, utak javítása, parkolók kialakítása elengedhetetlen feltétel. A közterületi feladatok ellátása mellett a csatornázási probléma is kezelhető - párhuzamosan. A csapadékvíz elvezetését nem a mostani módon, a szennyvízcsatorna megterhelésével kellene megoldani - ez, az új szennyvíztisztító üzemmel kapcsolatosan is probléma lesz. Ha a csapadékvíz nem a szennyvízcsatorna hálózatba kerül elvezetésre, hanem a felszínre juttatjuk és ezzel tápláljuk a Nádas tó és a Bodzás árok vízkészletét, ezeknek a kialakítandó turista célpontoknak egyik legnagyobb problémáját oldottuk meg. És természetvédelmi feladatot láttunk el. És megvalósulhat egy természetközeli, zöldturizmusra épített városi ipar, ami gazdagítaná Budakeszit. Kistérségi összefogással minden beruházásban segíthetne Budaörs, illetve kiemelt beruházássá lenne tehető a budai régió természeti értékeinek megőrzése és kultúr-turizmusának fejlesztése. És ne felejtsük el a budai bort sem.

ki hinné, de ez is Budakeszi!

a Budakeszi fölött húzódó hegy egyik legszebb, körülbelül szobányi területű része:
természetes tölgy-bonsai-ok között, vastag mohaszőnyegen sétálhat az ember

Támad vagy támogat az önkormányzat?

A blogban elmeséltem már a társadalmasiasító terepnap és akcióhétvége történetét, amelynek végső tanulsága az volt, hogy az önkormányzat nem törődik a Bodzás árok sorsával.

mit akar az önkormányzat?

Ha igaz, akkor a Naturpark-elképzelésben egy átgondolt, zöldturizmust fejlesztő elképzelés valósulna meg. Ha az önkormányzat ebben a formában kötelezné el magát a természetvédelem mellett, már ez is sikernek és áttörésnek lenne tekinthető. A településnek fejlődnie kell és Budakeszi jobb híján választhatná (a gazdagodás reményében) Budaörs példáját, ahol egy talpalattnyi zöld terület sincsen - és Budakeszi is elpusztíthatná a természeti adottságaival leggazdagabb hasznosítható erőforrását.

budaörs megbánta már

Budaörs megkérdezte a véleményemet, hogy a Wetland project megvalósítható lenne-e Budaörsön, mert lelkesen támogatnák. Azt feleltem, hogy a környéken az utolsó zöldterület és még szóba jöhető hely a törökbálinti tó lett volna - de azt már évekkel ezelőtt elpusztításra szemelték ki - meg nem is tartozik a városhoz.

merre tart budakeszi?

Budakeszin vannak helyileg védetté nyilvánított objektumok és területek. A hatályos törvény pedig úgy szól, hogy a helyi védettséget fenntartó oltalmi rendelet, csak akkor visszavonható, ha a védettségre okot adó állapot megszűnt (az önkormányzat saját hatáskörében intézkedhet). Egyetlen kivétel az, ha magasabb szintű védettséget kap a terület vagy objektum. A törvény kezelési terv elkészítését és tettleges oltalmi intézkedéseket is előír.

A természetvédelmi törvény szelleme, helyi védettségre vonatkozóan tehát abba az irányba hat, hogy az oltalmi intézkedés indokolt legyen és az önkormányzat a megfelelő eljárásokkal fenntartsa a védettségre okot adó helyzetet és megőrizze az oltalom alá vont objektumot vagy területet. 

törvényben előírt kezelési terv

Csakhogy Budakeszin nincs kezelési terv, és nincsenek gyakorlati intézkedések.

Tehát marad az ismert, nagyon is életszerű forgatókönyv:  "véletlen balesetek"-el, "félreértett intézkedések"-el, nem beszélve a "közvetett, szándékon túli beavatkozások"-ról, vagy a "nem szándékos" bolygatásról, és persze az "idegenkezűségről".

a nagyobb tét

Ennél a kiskapus és kispályás elintézésnél már sokkal nagyobb a tét. Ha az önkormányzat a zöldturizmus és a természetvédelem mellett teszi le a voksát (és a kettő nem szétválasztható), akkor ezzel kapcsolatban kistérségi összefogást kell kezdeményezzen, vagy ilyen összefogási hajlandóságot kell mutasson.

Ez pedig már túlmutat Budakeszin: a városi természetvédelmi elkötelezettségnek kistérségi távlatai vannak, amelyet már most képviselnie kellene, fel kellene mutatnia az önkormányzat(ok) városfejlesztési elképzeléseinek. Mégcsak pénzhiányra sem hivatkozhatnak, mert Budaörs elég gazdag ahhoz, hogy hamár területet nem tud biztosítani, anyagi hozzájárulással támogasson egy ilyen összefogást.

A környék és lehetőségei

A helybéli szervezetekkel találkozva sok kezdeményezésről szereztem tudomást (például a Natúrpark-ról, mint komplex ökoturisztikai elképzelésről), ami mind Budakeszi gazdasági lehetőségeinek kihasználásáról és a természetvédelemről szólt.

Jó lenne ha ez a város ellenpontja lehetne az eliparosodott Budaörsnek!

Régen volt már (pont egy helyhatósági választással ezelőtt), hogy megkerestem Wittinghoff Tamást, Budaörs  (akkori) polgármesterét, aki lelkesen támogatta egy kistérségi összefogás ötletét. Ki tudja, mit hoz a jövő e téren?

ami nem politika

Egy kistérségi összefogásban, Budapesttel és Budaörssel együtt megvalósított beruházás megoldana sok problémát: egy a védendő értékeket tudatosan megkímélő, tájkezelő szemlélethez elengedhetetlen az odalátogatók irányítása a védett területeken és a területek terhelésének tervezése.

Nagyjából az a helyzet, hogy meg kell nyitni bizonyos területeket, azért hogy másokat el lehessen zárni a turizmus és az egyéb hasznosítás elől - és ez a feladat ezen a környéken azért is fontos, mert túl kicsi területre és túl sok látogató érkezik. A Budapestről kirándulni indulók a Normafától a budakeszi Vadasparkig, a Hűvösvölgyi Nagyrétig, a Hárshegyig mennek el. Ha több értékes célpontot tudna kínálni a terület, akkor a tömeg jobban eloszlana és kevésbé terhelné a frekventált helyeket.

Ehhez nem kellene más, csak egy tartalmas időtöltést nyújtó, bicikli utakból, kiránduló ösvényekből, turista házakból, éttermekből, tűzrakó és sátorozó helyekből álló, amolyan parkerdő jellegű kiránduló kultúrtáj kialakítása, mindenféle egyéb, másfajta igényeket is kielégíteni képes lehetőséggel, mint amilyen a lovas ösvény, golfpálya, motocross pálya, sziklamászó fal stb. Ezen a környéken erre sok lehetőség lenne még akkor is, ha a védett területeket megkímélik.

Nem az a cél, hogy ami védett, az hermetikusan el legyen zárva. Hasznosabb, bár kétségtelenül drágább a természetrombolás megakadályozása más módszerekkel. Ilyen az, hogy a kirándulók ne az ösvényeken hanem pallósorokon járjanak, hogy a szemetet összeszedjék utánuk, hogy odafigyeljenek rá, hogy védett növényt ne szedjenek le ... stb. Valamiféle felügyelet nélkül különben is képtelenség az illegális szennyizés vagy rombolás megakadályozása.

a budaörsi kopár hegyek látképe Budakeszi felől
(a Bodzás árok a dombvonulat lábánál húzódik)

jöjjön ki budára?

Aki most egy hétvégét rááldoz arra, hogy a közkedvelt budai kirándulóhelyeket meglátogassa, igazat fog adni nekem, hogy jelenleg az egész terület gazdátlan és lehangolóan szegényes. Nemhogy egy polgári, turista paradicsom nincsen (olyan, amilyen lehetne és volt is itt valamikor), de nincsen természetvédelem sem. Az emberek tucatszám tiporják el az ösvényen a kuszmákat (2010 szeptember hónapban kettőt találtam eltaposva, csak Budakeszi külterületén), szemetelnek, kószálnak az omladozó sziklákon és szedik és tapossák a védett növényeket - oda mennek ahová kedvük tartja és azt tesznek, amihez kedvük van.

Adjunk nekik inspirációt!

Például kevesen tudják, hogy az óbudai Hármas Határ hegytől a Budaörsi kopár hegyekig gyalogosan eljuthat az ember, mindvégig erdőben járva.

Zöld Buda nagyobb térképen való megjelenítése

Azt sem tudják sokan, hogy Budakeszin nem csak Vadaspark van és két mammutfenyő, de van egy gyönyörű arborétum is. El sem mennek odáig!

Pedig a cél az lenne, hogy minél több embert csábítsunk le a János hegyről tartalmas és értékes időtöltést kínálva számukra. Ehhez pedig létesíteni kell olyan célpontokat, amelyeket érdemes megnézni, mint amilyen az arborétum (és amilyen majd lesz, ha a Dendrológiai Alapítvány tervei valóra válnak!), a tervezett Nádas tó rehabilitáció, a Sambucus látogatóközpont a Bodzás ároknál és még tervben sem lévő sportlétesítmények.

kereslet - kínálat

A kijelölt területek látogatóinak viselkedéséből meg lehet határozni azt, hogy hol milyen tevékenységet folytatnak leggyakrabban és így övezetek hozhatók létre aszerint, hogy ki miért és hova látogat szívesen - csak alkalmazni kell a tudást kirándulók igényeiről és hozzáigazítani a környezet lehetőségeihez és nagyobb választási lehetőséget kell kínálni számukra, mint egy Hárshegyi, vagy János-hegyi séta, szalonnasütés, tollasozás vagy focizás a Nagyréten, vagy mindaz, ami eddig kirándulók végcélja volt errefelé!

A budai kirándulóhelyek tehermentesítése fejlesztést jelent és új helyek létrehozását. Budapest, Budaörs és Budakeszi pedig együtt kell működjön ebben.

több sport!

... és még szó sem esett arról, hogy például egy biciklis túrázó könnyedén teker le sokszor hosszabb távokat a gyalogosnál, tehát olyan igények kielégítése is figyelembe veendő, amelyek nem kifejezetten turista időtöltésnek számítanak, mint amilyen a golf, a lovaglás és egyéb sportok.