2010. október 15., péntek

A környék és lehetőségei

A helybéli szervezetekkel találkozva sok kezdeményezésről szereztem tudomást (például a Natúrpark-ról, mint komplex ökoturisztikai elképzelésről), ami mind Budakeszi gazdasági lehetőségeinek kihasználásáról és a természetvédelemről szólt.

Jó lenne ha ez a város ellenpontja lehetne az eliparosodott Budaörsnek!

Régen volt már (pont egy helyhatósági választással ezelőtt), hogy megkerestem Wittinghoff Tamást, Budaörs  (akkori) polgármesterét, aki lelkesen támogatta egy kistérségi összefogás ötletét. Ki tudja, mit hoz a jövő e téren?


ami nem politika

Egy kistérségi összefogásban, Budapesttel és Budaörssel együtt megvalósított beruházás megoldana sok problémát: egy a védendő értékeket tudatosan megkímélő, tájkezelő szemlélethez elengedhetetlen az odalátogatók irányítása a védett területeken és a területek terhelésének tervezése.

Nagyjából az a helyzet, hogy meg kell nyitni bizonyos területeket, azért hogy másokat el lehessen zárni a turizmus és az egyéb hasznosítás elől - és ez a feladat ezen a környéken azért is fontos, mert túl kicsi területre és túl sok látogató érkezik. A Budapestről kirándulni indulók a Normafától a budakeszi Vadasparkig, a Hűvösvölgyi Nagyrétig, a Hárshegyig mennek el. Ha több értékes célpontot tudna kínálni a terület, akkor a tömeg jobban eloszlana és kevésbé terhelné a frekventált helyeket.

Ehhez nem kellene más, csak egy tartalmas időtöltést nyújtó, bicikli utakból, kiránduló ösvényekből, turista házakból, éttermekből, tűzrakó és sátorozó helyekből álló, amolyan parkerdő jellegű kiránduló kultúrtáj kialakítása, mindenféle egyéb, másfajta igényeket is kielégíteni képes lehetőséggel, mint amilyen a lovas ösvény, golfpálya, motocross pálya, sziklamászó fal stb. Ezen a környéken erre sok lehetőség lenne még akkor is, ha a védett területeket megkímélik.

Nem az a cél, hogy ami védett, az hermetikusan el legyen zárva. Hasznosabb, bár kétségtelenül drágább a természetrombolás megakadályozása más módszerekkel. Ilyen az, hogy a kirándulók ne az ösvényeken hanem pallósorokon járjanak, hogy a szemetet összeszedjék utánuk, hogy odafigyeljenek rá, hogy védett növényt ne szedjenek le ... stb. Valamiféle felügyelet nélkül különben is képtelenség az illegális szennyizés vagy rombolás megakadályozása.

a budaörsi kopár hegyek látképe Budakeszi felől
(a Bodzás árok a dombvonulat lábánál húzódik)

jöjjön ki budára?

Aki most egy hétvégét rááldoz arra, hogy a közkedvelt budai kirándulóhelyeket meglátogassa, igazat fog adni nekem, hogy jelenleg az egész terület gazdátlan és lehangolóan szegényes. Nemhogy egy polgári, turista paradicsom nincsen (olyan, amilyen lehetne és volt is itt valamikor), de nincsen természetvédelem sem. Az emberek tucatszám tiporják el az ösvényen a kuszmákat (2010 szeptember hónapban kettőt találtam eltaposva, csak Budakeszi külterületén), szemetelnek, kószálnak az omladozó sziklákon és szedik és tapossák a védett növényeket - oda mennek ahová kedvük tartja és azt tesznek, amihez kedvük van.

Adjunk nekik inspirációt!

Például kevesen tudják, hogy az óbudai Hármas Határ hegytől a Budaörsi kopár hegyekig gyalogosan eljuthat az ember, mindvégig erdőben járva.

Zöld Buda nagyobb térképen való megjelenítése

Azt sem tudják sokan, hogy Budakeszin nem csak Vadaspark van és két mammutfenyő, de van egy gyönyörű arborétum is. El sem mennek odáig!

Pedig a cél az lenne, hogy minél több embert csábítsunk le a János hegyről tartalmas és értékes időtöltést kínálva számukra. Ehhez pedig létesíteni kell olyan célpontokat, amelyeket érdemes megnézni, mint amilyen az arborétum (és amilyen majd lesz, ha a Dendrológiai Alapítvány tervei valóra válnak!), a tervezett Nádas tó rehabilitáció, a Sambucus látogatóközpont a Bodzás ároknál és még tervben sem lévő sportlétesítmények.


kereslet - kínálat

A kijelölt területek látogatóinak viselkedéséből meg lehet határozni azt, hogy hol milyen tevékenységet folytatnak leggyakrabban és így övezetek hozhatók létre aszerint, hogy ki miért és hova látogat szívesen - csak alkalmazni kell a tudást kirándulók igényeiről és hozzáigazítani a környezet lehetőségeihez és nagyobb választási lehetőséget kell kínálni számukra, mint egy Hárshegyi, vagy János-hegyi séta, szalonnasütés, tollasozás vagy focizás a Nagyréten, vagy mindaz, ami eddig kirándulók végcélja volt errefelé!

A budai kirándulóhelyek tehermentesítése fejlesztést jelent és új helyek létrehozását. Budapest, Budaörs és Budakeszi pedig együtt kell működjön ebben.


több sport!

... és még szó sem esett arról, hogy például egy biciklis túrázó könnyedén teker le sokszor hosszabb távokat a gyalogosnál, tehát olyan igények kielégítése is figyelembe veendő, amelyek nem kifejezetten turista időtöltésnek számítanak, mint amilyen a golf, a lovaglás és egyéb sportok.

A kezdetek

Még az előző évszázadban kezdett foglalkoztatni a Bodzás árok probléma, amikor néhányszor volt lehetőségem részt venni az ott működő gyűrűzőtábor munkájában. Már akkor megmutatkoztak ennek a helynek az értékei és azok a veszélyek, amelyek fenyegették, de úgy tűnt, hogy a dolgok jó irányba haladnak, hiszen a madarászok jelentős része akkoriban ismerte és látogatta ezt a helyet. Márpedig volt közöttük nem egy olyan név is, aki a terület megóvásáért sokat tehetett volna (illetve tett is).


szemétdomb!

az árok partjára bevezető földút mentén mindenütt szeméthalmokat lehet találni


Ezután hosszú szünet következett és évek teltek el úgy, hogy semmit sem tudtam arról, mi folyik a területen. Egy madarászokkal folytatott beszélgetés során aztán valaki elejtett egy megjegyzést a Bodzás árokról, ami nem hagyott nyugodni. Újra ellátogattam ide és megdöbbenéssel láttam azokat a negatív változásokat, amelyek az eltelt időben estek.
szeméttel bélelt patakágy (építési törmelék, traktorgumi etc.)
az árok mélyítése során a munkagépek által kiforgattott bodzabokrok

Ez volt az első lépés, ami arra indított, hogy gondolkodni kezdjek, mit lehetne tenni.

Sokak tanácsára elsőként adatokat kezdtem gyűjteni arról, hogy a kérdéses területtel kapcsolatban mi tudható meg első nekifutásra. Ezzel párhuzamosan bombázni kezdtem levelekkel minden létező postacímet ami mögött olyan intézményeket vagy embereket sejtettem, akiknek bármiféle közük lehet egy védelemre érdemes terület megóvása terén.  Mellesleg létrehoztam egy honlapot is (Sambucus Wetland Centre) abból a célból, hogy magát az ügyet illetve az ügy előre mozdítására tett erőfeszítéseket közreadjam.


Megkérdeztem szakembereket is arról, hogy ők hogyan látják a Bodzás árok helyzetét. A vélemény az volt, hogy egy szemétdombról beszélünk és fölöslegesen erőlködöm, mert amilyen lepusztult állapotban van a terület, ebből semmi sem lesz egyhamar - ám ha mégis, akkor is irdatlan összegekbe fog kerülni és kérdéses, hogy lesz-e olyan, aki erre pénzt áldoz.

w.w.t. ?

Az rögtön láthatóvá lett tehát, hogy bármi történik is, annak valamiféle anyagilag önellátó formában kell létrejönnie, mert semmilyen állami forrásra nem támaszkodhat a kezdeményezés. Erre akkor és ott a WLI (a Wetland Link International, vagy Wildfowl & Wetland Trust) kínálkozott megoldásként. Meg is kerestem őket, nagy csalódásomra (ez a történet majdnem csak csalódásokról fog szólni). Kiderült, hogy az a szakértői munka, amit ők ajánlanak úgy 3000 angol fontba fog kerülni nekem. Cserébe ők minden lehetőséget fölvázolnak arra nézve, hogy milyen beruházással és milyen megoldásokkal, miféle üzleti tervvel lehet a kezdeményezést megvalósítani. Ha és amennyiben a szerződés létrejön, akkor ők adják a tudást - nekem már csak a területet, hatósági engedélyeket, pénzt és szervezést kell biztosítanom, cserébe ők fölvesznek a WLI láncba, ami azzal is jár, hogy a befolyó hasznot központilag újraosztják. Elgondolkodtam az ajánlaton, mivel eredetileg úgy nyilatkoztam nekik, hogy a kezdeményezés jelenlegi helyzete minimális anyagi ráfordítást tesz lehetővé.


önkormányzat ?

Az Önkormányzat megkeresése is hiábavalónak bizonyult. Olyannyira, hogy kifejezett ellenérdekeltséggel találkoztam a hivatalban - amit megint nem egészen értettem. A terület árvízvédelmi terület és mint ilyen bolygathatatlan, ráadásul egy ex lege védett része is van. Mit akarhat az önkormányzat?


tulajdonosok?

Sikerült találkoznom a tulajdonosok képviselőjével is. Az ő álláspontjukat megértettem, hiszen kárpótlási területként jutottak a földjeikhez, ezért nekik az az érdekük, hogy ha eladják, akkor minél több pénzt kapjanak érte. Csakhogy nehezen fogják tudni eladni a telkeiket - hiszen milyen beruházáshoz lehet megvásárolni olyan területet, ami nem beépíthető?

Egy wetland center-hez - mondanám én. De a körülbelül 40 hektáros területet a tulajdonosok 4 milliárd körülire értékelik.


status quo

Nagyjából ez az alaphelyzet jelenleg. A soron következő önkormányzati váltás során talán sikerül egy kistérségi összefogás keretében valamiféle, a környék valóságos értékeihez alkalmazkodó, természetvédelmi project-et megvalósítani. Budaörs például hajlandó lenne az együttműködésre, tekintettel a területét eluraló ipari létesítményekre, amelyek mára már lehetetlenné teszik, hogy a város közigazgatási határain belül valamiféle természetközeli beruházást valósítsanak meg. Budakeszinek még vannak természeti értékei amelyek részint védelemre szorulnak, részint képesek lennének egy rentábilis zöld-turizmus alapjául szolgálni. Dolgoznak már egy Naturpark létesítésén (többek közt a Dendrológiai AlapítványBudakeszi Kultúra Alapítvány) de jelenleg, csak tervek vannak arra nézve, hogy milyen értékeket kellene bevonni és hogyan lehetne felhasználni őket erre a közös értékmentő és értékteremtő célra.

2010. október 14., csütörtök

Miért nem jó, ha helyi védett egy terület?

A kérdésre egyszerű a válasz.

A hatályos természetvédelmi törvény értelmében, természetvédelmi terület létrehozására, tehát egy terület országos szintű természetvédelmi oltalom alá vonására, bárki javaslatot tehet a megfelelő szakminisztériumnál.

Természetesen a javaslatot elbírálás alá vonják és megfelelő vizsgálat után fogják elfogadni.
Az egyik kizáró tényező viszont éppen a helyi védettség ténye.

Nekem kezemben volt egy szakhatósági vélemény, amely szerint a terület országos szintű természetvédelmi oltalomra érdemes lenne, amennyiben az önkormányzat a helyi védett státuszt megszüntetné.

Ekkor állt be a fordulat.

Született egy rendelet LXXXII/2007 - számon, amely arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy vizsgálják felül a helyi oltalmi rendeletek fenntarthatóságát. Ezt a rendeletet még a Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesületben is újdonságként fogadták, ezért azt gondoltam, hogy budakeszin végképp ismeretlen lehet, tehát 2007 év végén az önkormányzat elé vittem a rendelet szövegét, kérve, hogy intézkedjenek a Bodzás árokkal kapcsolatban. A levelemre meglepő gyorsasággal válasz érkezett, amely arról értesített, hogy megszületett az oltalmi rendelet meghosszabbítása (2008 februárban).

Utólag döbbentem rá, hogy ha én nem figyelmeztetem az önkormányzatot, akkor a helyi oltalmi rendelet érvényét veszítette volna, a szakminisztérium pedig (talán) országos védetté nyilvánítja a helyet.

Nem örültem magamnak.

Területi kérdés?

Még a munka kezdetén utánajártam a terület birtokviszonyainak, besorolásának.

A földhivatali látogatásom érdekes konklúzióval zárult. Mivel a helyrajzi számokhoz tartozó tulajdoni lapok száma meghaladja a 100-at, megkérdeztem a "hölgyet a monitor mögött", hogy nem lehetne-e ezt a rengeteg adatot esetleg interneten lekérdezni, ahelyett, hogy ott jegyzetelek a képernyő előtt - talán nem hiteles tulajdoni lap másolatot lehetne-e szerezni úgy, hogy nem kell kifizetnem a hivatalos árat?
A válasz egyértelmű nem volt, azzal az indoklással, hogy "akkor nekünk nem lenne munkánk".

Meghajolván ezen sziklaszilárd érv kétségbevonhatatlan igazsága előtt, sikerült szereznem egy térképet, és ezzel távoztam. Innen megtudtam, hogy az érintett, megóvásra szoruló terület kb. 30 hektár, és az alábbi hrsz-ok tartoznak hozzá:

Kelet (Má1 besorolású):
- 060/4- től 060/40- ig;
- 063/477- től 063/490- ig; és: 063/433- tól 063/439- ig; és 063/456- tól 063/462- ig;
Nyugat (Má4 besorolású) :
- 074/9(b) - től 074/42(b) - ig és 074/57- től 074/76- ig és 074/101- től 074/104- ig
- 070/1- től 070/52- ig;
- 072/1- től 072/24- ig;
(helyi védett oltalmi rendelet alatt áll a 70, 53 és 58 hr s z. számú, 600x5 m-es (0,9 ha) terület)

De ezzel a dolog nem ért véget.

Kiderült ugyanis, hogy a tulajdonosok kárpótlási földként jutottak a területen lévő tulajdonaik birtokába és a jelenlegi állás szerint (amit tőlük tudtam meg) földjeiket 5000 és 10000 forint körüli négyzetméter árra tartják, ami irreálisan magasnak tűnik számomra, figyelembe véve a terület helyzetét.

Az a lehetőség, hogy a hatásos természeti értékmegőrző munkához szükséges méretű területet megvásároljam ezzel az árfekvéssel lehetetlenné vált.

Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági hasznosítás, vagy a természetvédelmi tevékenység mellett, más, a feltételekhez igazodó hasznosítási megoldások is lehetségesek (pl. sport). A földek tulajdonos-cseréjének lehetősége azonban továbbra is kérdéses marad ilyen árak mellett. Marad tehát, hogy aki a területen bármilyen tevékenységet kezd, azt a jelenlegi tulajdonosokkal megegyezve, a földeket haszonbérbe véve fogja megtenni.

Talán ez lenne a megoldás a látogatóközpont számára is.

A helyhatósági választások mindenesetre új helyzetet hoztak. Pillanatnyilag van olyan tagja az önkormányzati testületnek, aki elkötelezett természetvédő és támogatja a látogatóközpont tervét.

A társadalmasiasító (van ilyen kifejezés?) nap

2009 áprilisára szerveztük meg a tereprendező akciónapot.


már megint az MME

Segítségünkre jött az MME budapesti helyi csoportjának pár lelkes tagja - és amikor azt írom, hogy "pár", akkor ez nem lekicsinylő jelző akar lenni. A kiírás szerinti napot megelőzően Budakesziszerte hirdettük a megmozdulást, jobb híján szórólapokon, abban a reményben, hogy azért páran a hideg idő ellenére is eljönnek majd, ha másért nem, akkor egy jót kirándulni.


a magisztrátus

Volt a háttérben egy megegyezés az önkormányzattal is, aminek az volt a lényege, hogy a helyi GAMESZ besegít nekünk a területen összeszedett szemét, háztartási hulladék elszállításában. Ha a polgármester nem adott volna ígéretet erre nézve, akkor nem indult volna el a szervezés sem, mivel a szemét elszállítását saját erőből nem tudtuk volna megoldani.

E helyütt meg kell köszönnöm a segítőkészségét azoknak a helyieknek és budapestieknek, akik eljöttek és ottlétükkel támogattak minket, mivel a megadott időpontban a GAMESZ nem szállt ki és a beígért segítség elmaradt - emiatt munkavégezetlenül kellett távoznunk.


"transzszubsztanciáció"

A helyhatóság hozzáállása ilyen módon mindenesetre nyilvánvalóvá vált. Az illúzióktól megszabadulva úgy gondoltam, elérkezett az idő, hogy újragondoljam a Bodzás árok látogatóközpont ügyét.