Fenntartható természetvédelem?
A természetvédelemnek vagy a környezetvédelemnek nem az a célja, hogy megakadályozza az erőforrások vagy a nyelők használatát. A fő cél mindig az volt, - vagy legalábbis annak kellett volna lennie - hogy érvényre juttassunk olyan szempontokat, amelyek olyan fontosak, hogy egy-egy esetben akár gazdasági szempontokat is felülírhatnak.
A természetvédők és a gazdasági szereplők közötti kapcsolat nélkül - abban a kibékíthetetlen ellentétben ahogyan jelenleg áll - a dolog tarthatatlan.
Ebben a működésképtelen rendszerben, ahol a természetvédelmet csak a korrupció eszközének tekintik, nem a hazug és félrevezető "fenntartható fejlődés" bevezetése a feladat (mert ez egyrészt nem lehet cél, hiszen ilyesmi nem létezhet).
A lényeg a fenntartható természetvédelem volna. A valósággá váltható és élő természetvédelem lényege, hogy mindenkit érdekeltté kell tenni ahhoz, hogy működhessen. Ez az alapelv.
Álomvölgy: az állatorvosi ló esete
A demján-féle golfpálya project (ami tökéletes ökokatasztrófa lett volna) meghiúsult, mert a természetvédők pert indítottak. Ugyanakkor az élőhely nem maradt háborítatlan. A bírósági győzelem nem óvta meg a védett állatfajt a telken okozott károktól sem attól, hogy tulajdonosváltás miatt egy új ötlettel jöjjön ki valaki.
A golfpálya nem épült meg de a területen is súlyos károk keletkezetek az új tulajdonos pedig megint bepróbálkozik.
Vagyis a természeti érték nem került megóvásra és nincsen semmi, ami biztosítaná a jövőjét.
Természeti értékek védelméhez a terület tulajdonosának tevékeny részvétele szükséges. A természeti értékekhez illeszkedő területhasználat az egyetlen megoldás az értékek megóvására de egyúttal ez az a vezérelv is, ami követhető, kiszámítható a területhasználat szempontjából és elvárható egyúttal.
Rendszerszemlélet
A természeti értékek és a területhasználati lehetőségek összeegyeztetése egyszerű rendszerszemlélet, vagy szélesebb látókörű gondolkodás. Egyik fontos szempontja ennek az élőhelyek összetett védelme, vagyis teljes rendszerek megőrzése vagy például árterületek különleges használata.
A Bodzás árok mentén megmaradtak a történelmi területhasználati módszerek, megőrződött tehát ez a kultúrtáj, amelyet az ember soha nem épített be árvízi kitettsége miatt. Ezzel együtt megőrződött a Budai hegységre jellemző tagoltság, a mikroklímák, a nagy fokú mozaikosság, a biodiverzitás vagyis az az ökoszisztéma, amely olyan sok védett természeti értéket képes eltartani. Vagyis az a táji és ökológiai adottság, amelynek nagy részét a Budai hegység területén már elveszítettük a beépítésekkel vagy más hibás területhasználati megoldásokkal. Tegyük hozzá még, hogy szerencsésnek mondhatjuk magunkat, amiért a Bodzás árok a madárvonulás során fontos szerepet tölt be az itt átvonuló nagy számú énekes madár vonulási stratégiájában ezért még a többi területhez képest is fontosnak számít.
Ha volna olyan tájhasználat, amelyet ehhez a sokféle szemponthoz illeszthetnénk, akkor azzal megóvhatnánk egyúttal ezt a sokszorosan értékes és teljességében megőrzésre érdemes területet.
A filmforgatás tenyészidőben és a lakóparképítés - mert a filmforgatás máshol is lebonyolítható és átütemezhető más időszakra, lakóparkot építeni pedig nem tanácsos árvízi területen - nem ilyen tájhasználat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése