2010. október 21., csütörtök

Víz, Wetland, vizes élőhelyek - csatornázás

Ez a blog ugyan nem a Nádas-tóról szól, de a közös probléma összeköti a két kezdeményezést:  a Nádas-tó és a Bodzás árok rehabilitációjának sikere a vízhez kapcsolódik. Mindkét esetben egy-egy vizes élőhelyről van szó, amelyek az emberi beavatkozást megelőzően a felszíni vizekből nyerték vízutánpótlásukat. A környékről a felszíni vizek mind a Bodzás árokban vezetődnek el, ami a János-hegy vonulatától délre és nyugatra eső lejtők teljes felszíni vízkészletét jelenti. Hozzá tartozik még a Telki és Páty felől húzódó, kelet-nyugati tájolású völgyek vízkészletének egy része.

A dolog persze ezzel kapcsolatban sem egyszerű. A probléma abban van, hogy a lefutó vizek Budakeszi város területén a csatornahálózatba jutnak, onnan pedig a szennyvíztisztító üzem vízkészletébe, vagyis a csapadékvíz majdnem teljes egészében az egész városban összegyűjtve, a természetes körfogást elkerüli. A városban kialakult csapadékelvezetési rendszer tehát csapdaként felfogja és a természetes gyűjtőrendszerből kivezeti a vizet, megfosztva ezzel a Nádas-tó és a Bodzás árok vízutánpótlását a csapadék víztől.

Azok a megoldások, ahol az épületeknél a csapadékvizet a szennyvízhálózatba vezetik, ez a veszteség nem pótolható, de a közterületeken kiépült, vagy kiépítésre kerülő megoldások esetében, a víz hasznosításának szempontja egy erre irányuló tudatos törekvéssel, technikailag is érvényre juttatható.

Közismert problémája a városnak az a tény, hogy nagyobb esőzés idején a csatornahálózat képtelen a vízmennyiséget elvezetni és az úttesten folyó víz mennyiségét növeli a csatornákból feltörő, a magasabban fekvő városrészekből az alacsonyabban fekvő részekre kiömlő víz.

A rehabilitációra váró természetes vizes élőhelyek problémájának megoldása tehát szorosan összefügg a város casapadékvíz elvezetési gondjaival. Emellett az alsóváros folyamatosan küzd a magas talajvízzel is, amire egy megoldás lehet a talajvíz szárasztó kutak létesítése. Az itt kinyert víz szintén közvetlenül felhasználható a két természetes élőhely vízutánpótlására.

A városnak tehát célirányosan kell törekednie a talajvíz és a csapadékvíz okozta problémák megszüntetése kapcsán, a víz hasznosítására is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése