2010. november 29., hétfő

Közös tervek és parkosítás

Én is elmentem a "Hogyan parkosítsunk?" előadásra a Budakeszi Művelődési Házba.

Dr. Vermes László előadásából megtudhattam, hogy pontosan mit is jelentene a Budakörnyéki Naturpark megvalósulása és azt, hogy eddig milyen munkát végeztek az ügyben.
Aztán a Dendrológiai Alapítvány ismertette a terveit, amelyeket egyébként is ismertem - kivéve azt, hogy a Nádas tó rehabilitációjához tófóliás mederbélelést képzelnek el és 21 új mamutfenyő ültetését. Nem igazán értem ennek a természetvédelmi hasznát.
Ezután jöttek a fiatalok a Kohó Egyesülettől, akik szintén elmesélték a terveiket arról, hogy milyen akciót terveznek a mamutfenyők mellett. Egy kérdőívet hoztak létre terveikkel kapcsolatban, amely kitölthető << a Kohó Budakeszi blogja >> alatt.

Számomra az est tanulsága az volt, hogy mintha a három előadás egészen egymástól független kezdeményezésekről szólt volna. A Naturpark részéről ez még el is fogadható lenne, elvégre az egy átfogó, minden illeszkedő kezdeményezést összefogó és egybehangoló tervezet. Ahhoz túl kevés hallgatója volt az estnek, hogy kommunikációs előrelépést jelentett volna a társadalmi ismertség felé, de remélhetően ez változni fog az idővel. De a Naturpark projectben érdekelt szervezetek sem tüntettek jelenlétükkel és az önkormányzat sem karolta föl a kezdeményezést: emellett konkrét és komoly szakmai tervek sem vonultak föl - a Naturpark, mint jogi kategória már szinte készen van: egyelőre csak a tartalom hiányzik belőle.

Létrejött például a Naturpark honlapja is, ami bemutatja az elképzelést és magát a naturpark intézményét is:
<< budakornyeki naturpark honlapja >>

Megerősödött a meggyőződésem, hogy a népszerüsítést célirányosan a Naturpark érdekében kell folytatni és meg kell keresni azokat a közösségeket, amelyek természetjárás, kultur-túrizmus köré szerveződnek.

Azt elfelejtettem megemlíteni a körlevelemben, amit elküldtem az ügyben érdekelteknek, hogy a Budakeszi Vadaspark mellett, szintén a Pilisi Parkerdő "gondozza" a Budakeszi Arborétumot is - és mind a kettőn látható, hogy a gazdálkodó (fenntartó) szervezet számára a húzó ágazat nem az ökoturizmus. A parkerdő alkalmatlan ezeknek az intézményeknek a fenntartására, mert a vadászat és fakitermelés az, amibe invesztálnak és amiből megtérülésre számítanak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése