Perspektívám a Nádas tó tervekhez

Mit tudtam én hozzátenni mindahhoz, ami már eleve adott volt a többiek munkája nyomán?

Egyedül a madarász, a bemutató-tanösvény szakértőnek, illetve a helyi helyzet ismerőjének szempontját tudtam felmutatni.

Egyrészt a legegyszerűbb és legolcsóbb madárcsalogatót ajánlottam (az állandóan jelenlévő víz mellett): egy megfelelően válogatott fásszárú liget kialakítását a felsorolt növényfajokkal:

Tatár juhar (Acer Tataricum)
Nyírfa (Betula pendula)
Boróka (Juniperus communis)
Tiszafa (Taxus baccata)  
Gyertyán (Carpinus betulus)
Berkenyék: Sorbus domestica és: S. torminalis és: S. aria
Mezei szil Ulmus laevis % és: Ulmus glabra
Égerek: Alnus viridis és: A. glutinosa % és: A. incana %

Fürtös bodza (Sambucus racemosa)
Fekete bodza (Sambucus nigra) %
Kányabangita (Viburnum opulus) %
Veresgyűrű som (Cornus sanguined)
Sajmeggy (Prunus mahaleb)
Kökény (Prunus spinosa)
Galagonyák: Crataegus monogyna és: C. laevigata
Madárbirs (Cotoneaster nebrodensis)
Kutyabenge (Rhamnus frangula)

 Ezután a terep alternatív elrendezési lehetőségét, arra az esetre, ha komolyabb madártani bemutatók megtartását is tervezik a jövőre nézve:

a Nádas tó védett terület lehetséges rendezési elve

Magyarázat:

• a kusza zöld foltok fás-bokros helyek. 
• a sárgászöld vonalakkal satírozott részek a meglévő gyep meghagyott foltjai
• a pirosas háromszög egy jövőben építendő megfigyelőház, amelyből a három füves területre vizuális rálátás nyílik - alatta a fekete pontok bokrokat jeleznek (ez az építmény lenne a bemutatófoglalkozások otthona, a kamerázott fészkek, stb. bemutatóhelye)
• a körvonallal határolt kék csíkozás a mélyebb vízterületet jelzi, a meghagyott ősfákkal és körülöttük a szigetekkel
• a tóba alulról egy horgászstég és egy csónakázó stég nyúlik be (ha a tó két részre osztható lenne a használat módjától függően - létrehozható volna egy elzárt vízfelület és egy nyitott ahová a látogatók bemehetnek és ahová nem)  ---- megjegyzem, csónakosok és horgászok sohasem jönnek ki egymással - ez szerencsétlen párosítás lenne
• a két furcsa alakzat, melyeket egy íves, egybefüggő, és egy pontozott majdnem-köríves vonal határol, a tó területén kitermelt talajból épített "löszdombok", melyek az egybefüggő vanal felől függélyes, leszakadó falat alkotnak - a gyepes területre épített dombban gyurgyalag, a víz mellettiben jégmadár fészkelése várható (ezeket később be lehet kamerázni, nem kis érdeklődésre tarthat számot egy ilyen "élő közvetítés")
• a két majdnem köralakú folt a mamutfenyőket mutatja, mellette egy (ha jól tudom) oda tervezett esőház áll
• a kékes-zöldes körvonal nélküli satírozott rész, kb a kép közepén, egy a tóból, a víz kivezetése mentén létrehozott, kb-10-30 cm magasságban vízzel elárasztott rész (ide szállnának be a darvak vagy vadlibák az őszi vonulás idején)

Megintcsak egy jövőbe mutató elképzelésként adtam elő a "duck decoy" létesítés ötletét. Ez persze egy lépcsőzetesen, valamiféle minimumból kiinduló (pl. tanösvény) rendszer végső állomása lenne, sok más elemmel együtt - de már most gondolkodni kell rajta, ha egy mesterséges tómeder kerül létesítésre.

optimális megvalósítás

Jó szervezéssel és megalapozott, előrelátó gondolkodással egy teljesen minimalista elképzelés valósul meg első lépésben. Ennek eredménye viszont olyan kell legyen (akármennyire is minimalista), hogy különféle lehetőségeket nyújtson a látogatók bevezetésére, a területkezelési program, a helyszín megismerésére.

Ezután válik el, hogy a területből mit lehet még kihozni. Az én (talán utópisztikus) elképzelésem csúcspontja a duck decoy.

A decoy pipe szerkezete

A "decoy pipe" egy nyílt vízfelületről elvezetett, íves csatorna, a "duck decoy" alapeleme, amely továbbá egy palánksorból és (nagy lyukú hálóval borított, tartórudakból kialakított) "folyosóból" áll, amely egy varsában végződik.

A rendszer a nyílt vizen gyülekező madarak tömeges megfogására való. Az elv a kacsák kíváncsiságára épít. A palánksor mögötti terület a víz felől nem látható. A kacsák a vízre szállva meglátják a "duck decoy dog"-ot, amelyet a gazdája vezényszóval a palánknak a víz felőli oldalára küld, majd visszahív. A nyílt vízfelülettől egyre nagyobb távolságban ismételt művelettel a kacsák kíváncsiságukat követve a háló alatti részre úsznak. Ekkor a "decoy man" a rejtett ösvény takarásában a kacsák és a nyílt víztükör közötti részre megy és felriasztja a madarakat, melyek a csatornán át igyekeznek menekülni de a varsába jutnak.

A madárfogó létesítmény itt nem csupán egy érdekes dolog (a legrégebben fennmaradt duck decoy Angliában található és 1670-ben épült, ha megépülne ez a berendezés, ez lenne az első "decoy pipe" Magyarországon), de egyben minden lehetséges megvalósítandó létesítmény modelljeként használható.

Ugyanis, a madármegfigyelő ház, a duck decoy, a tanösvény - mind összefüggenek. Először nyilván a tanösvény épül meg, illetve azok a lényegi beavatkozások történnek meg, amelyek a terület értékét eleve megadni hivatottak. Ugyanakkor a bokros-ligetes terület és a tómeder, illetve a tanösvény kialakításakor már most gondolni kell a megfigyelőház helyének megválasztására és a "decoy" csatornát is, már a mederrel együtt ki kell építeni.
Később akár megvalósulnak az említett létesítmények, akár nem, ezzel az előkészítéssel semmilyen felesleges pluszköltség nem keletkezik, viszont a későbbiekben, ha mégis megvalósításra kerülnek ezek az elemek, újabb területbolygatás és anyagi ráfordítás nélkül lehet a következő szintre lépni.


.