Balról jobbra láthatók: Weiperth András, Leéb Noémi, Odri Ágnes, Koós Kolos /fotó: Gönye Csaba/ |
terepbejárás: első szakasz
Ezen a képen a patak partján húzódó úton állunk. Az út a bal oldalon (kelet felől) húzódó erdős domboldal és a patak mesterségesen bemélyített medre között fut. Az erdő fölött, a domboldal tetején már hétvégi házak állnak, a Nagyszénászug-i üdülőtelkek. Itt lehet tettenérni a legérezhetőbben a szennyezést, ami a területet elborítja. Elsétáltunk addig a pontig, ahol egy helyen át lehet kelni az árkon. Az út ezen szakaszát akácos-tölgyes vegyes erdőben illetve bokrokkal benőtt területen tettük meg. A patak medrében és az út mentén mindenhol látható volt az évek óta idehordott, összegyűlt szemét, építési törmelék.
terepbejárás: második szakasz
A bokros, fás útról, a szűk patakparti mezsgyéről átkelünk a kaszálóra |
A patak nyugati oldala a lapos, eredetileg kiöntéses terület, ami most legelő és árvízvédelmi terület |
A patak túlsó oldalára érve, kiérünk a fák alól és a legelő-szántó, lapos területen megyünk tovább. Ez a rész még a nyolcvanas években is kiöntéses terület volt. Jelenleg gyéren bokrosodott, gazos, tehenekkel legeltetett terület. Erről az oldalról (körülbelül éppen a háttérben látható ezüstfától visszanézve) nyílik a legjobb kilátás a patak kanyarulatára, ahol a Wetland Center számára a helyet elképzeltem.
Egy jó nézőpontból minden lényeges elem jól látható - például itt, a hátunk mögött látható bokorsor (mögötte földút) alatt |
A tulajdonviszonyokra nézve a birtokomban lévő földhivatali térkép ad információt, amiből az derül ki, hogy a terület kielemezhetetlenül sok apró parcellára van osztva. Éppen ezen próbálunk valahogyan eligazodni és megállapítani, hogy most vajon milyen tulajdonosi helyzet áll fenn.
föl kéne ébredni!
A teljes összevisszaság kellően meggyőző arra nézve, hogy a tulajdonosok hozzáállása alapvetően döntő fontosságú ebben az ügyben. Úgy nem mellesleg András véleményezi a Wetland Center ötletét is, azzal összegezve a dolgot, hogy ez majdnem lehetetlen. Megmutatom neki a náddal borított vizes árokszakaszt is, mint egyértelmű bizonyítékát annak, hogy valamikor a patak itt útkeresve járt. Ennek ellenére tartja magát véleményéhez, hogy álmodozó vagyok.
Amiben megegyezünk az az, hogy Budakeszi szenny- és csapadékvíz elvezetését külön kell választani és a csapadékvizet a Bodzás árokban kell elvezetni.
Miután végigjártuk az egész területet, elindulunk a Nádas tóhoz, ahová Csaba már nem jön velünk.
Amiben megegyezünk az az, hogy Budakeszi szenny- és csapadékvíz elvezetését külön kell választani és a csapadékvizet a Bodzás árokban kell elvezetni.
Nádas tó
Miután végigjártuk az egész területet, elindulunk a Nádas tóhoz, ahová Csaba már nem jön velünk.
Itt is érdekes dolgokat tudok meg a Nádas tóról, helyi erőviszonyokról, tenniakarást ellehetetlenítő helyzetekről.
Az egész napi terepezés tanulságát így vonom le végezetül:
.
Az egész napi terepezés tanulságát így vonom le végezetül:
- ősszel több madarat látni errefelé mostanában, mint tavasszal, vagy nyáron (szép számmal láttunk ragadozókat, magevő énekeseket, cinegéket, vörösbegyet, ökörszeemet, egy barázda billegetőt, rigóféléket - még libacsapatot is)
- az önkormányzat teljes vállszélességű kiállása és zászlóvivő habitusa nélkül semmi sem lesz abból, amit itt, vagy a Nádas tónál, vagy Budakeszin bárhol és bármiben megteremthetnénk (lásd a problématérképet a Budakeszi lokálpatrióták honlapján >> itt <<)
- A Bodzás árok védett terület egy része beépítésre került, feljelentést kellene tenni
- Sürgősen lépnem kell, ha nem akarom a madártani szempontokat (és a magam, itt meglátta nézőpontot) kihagyva látni a város tervei közül!
- Ha legközelebb szemétszedő akciónapot kezdeményezek, akkor az összeszedett hulladékot egyszerűen kirakom az út mellé, aztán fölhívom a GAMESZ-t, hogy vigyék el
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése