- A Bodzás árok ügyirat
A határozat(ok) értelmében a védett területet belterületbe vonják (GKSZ) és ezzel a tulajdonosok lobbija és a politikusi szándék győzött. Az a tény, hogy a telkek árterületen fekszenek és fontos természeti értéket képviselnek láthatóan nem játszott szerepet a döntéshozatalban leszámítva azt a feltételt, hogy a belterületbe vonás és átminősítés akkor történhet meg ha a tulajdonosok a patakmedertől 10 m-es védőtávolságot tartanak. Ez a védőtávolság a 060-as tábla minden telkére érvényes - ez a kitétel TSZT-be és HÉSZ-be is bekerült.
Elméletileg ez elegendő lenne, hogy a természetvédelmi cél megvalósuljon!
A budakeszi 060-as tábla árterület és természetvédelmi terület
Az, hogy a 060-as tábla árterület és természetvédelmi terület senkit sem érdekelt az évek folyamán: az 1980 óta védett területet minden további nélkül kiosztották kárpótlási föld gyanánt. A tulajdonosok különféle ígéreteket kaptak telkeik belterületbe vonásával kapcsolatban - azt azonban senki sem ígérte nekik, hogy az árterület jelleget meg lehet szüntetni. Az kevéssé életszerű, hogy az újsütetű tulajdonosok ne tudtak volna az árterület-jellegről (a városnak ez a része nem ok nélkül nem épült be soha és nem ok nélkül mezőgazdasági terület jelenleg), vagy a védettség tényéről. A jóhiszeműség megkérdőjelezhető a tulajdonosoknál, de méginkább az önkormányzat részéről.
Mire van szüksége a helyi védett természetvédelmi területnek?
Háborítatlanságra, patakvízre, bodzára és lehetőleg minél kevesebb szemétre. A törvény által előírt kezelési terv végrehajtása illetve végrehajtatása az ök feladata lenne.
Az önkormányzati határozatok és a TSZT-HÉSZ teremtette helyzet jobb lehetőséget rejt, mint a jelenlegi állapot: ha a tulajdonosok betartják az építési tilalmat és telkeik alsó 10 méteres részét nem csupán nem építik be, de sem el nem szennyezik valamiképpen, sem be nem ültetik valamilyen oda nem illő növényzettel, se gátépítésre nem használják, akkor a helyzet jobbra fordulhat a jelenleginél. Ennek érdekében, a védőtávolságba eső, tíz méteres telekrészekre az ök ki kellene adjon egy kezelési szabályzást. A tíz méteres védőtávolság fele ugyanis a védett terület maga, ahol értelemszerűen az ök feladata a kezelési terv betartása.
Oltalmi rendeletek
A problémát mostantól az jelenti, hogy vajon betartják-e a tulajdonosok az építési tilalmat illetve azokat a szabályokat, amelyeket a védett terület kezelési tervében az önkormányzat előír, vagy úgy járnak el, hogyan az Opel kereskedés telke esetében látható a szennyvíztisztító telep mellett - azaz: beton védőgátat emelnek a patak partján közvetlenül és feltöltik a telkeiket.
Mennyire életszerű Magyarországon, 2012-ben, hogy valaki betart egy önkormányzati rendeletet - főleg azután, hogy természetvédelmi területet szerzett meg magántulajdonba és annak átminősítését és beépíthetőségét is kiharcolta?
Mennyire fogja erőltetni rendeletei betartatását az az önkormányzat, amely a közel sem széleskörű tulajdonosi érdekeket előbbre helyezte a közösség hosszú távú érdekeinél, saját oltalmi rendeleténél, a hatályos törvényeknél és a természetvédelem szempontjainál?
A területre vonatkozó és az ök irodáiban fellelhető határozatok és rendeletek, ideértve a helyi építési szabályzat és településszerkezeti terv iratait is, nyilvánosak. Néhányat ezek közül összegyűjtöttem, itt:
A területre vonatkozó és az ök irodáiban fellelhető határozatok és rendeletek, ideértve a helyi építési szabályzat és településszerkezeti terv iratait is, nyilvánosak. Néhányat ezek közül összegyűjtöttem, itt:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése