A katolikus templom mögötti patakmeder "rendezése"
A városvezetés nem csak a völgytalpi területet akarja a beépíthetőség engedélyezésével tönkretenni, de a 2400 ha területű vízgyűjtőn is negatív változtatásokat tervez illetve ilyeneket hajt végre.
Legjobb példája ennek a katolikus templom mögötti patakszakasz korábbi kikövezése és legújabban a forrás vizének elterelése.
 |
| ilyen a megmaradt patakmeder - ennyi emlékeztet a "tereprendezés" előtti állapotra |
Mivel a patak vizét elterelték, így sem az eredeti állapotában megmaradt mederszakaszon, sem a "rendezett" szakaszon nem folyik benne víz. A forrás vize egy föld alá süllyesztett csövön folyik bele az árokba azona a ponton, ahol az a föld alá bukik.
A Pilisi Parkerdő Vadasparkjához létesítendő bekötőút
A Pilis Parkerdő a Vadasparkhoz bevezető utat akar építeni az autóforgalom kezelésére. Ehhez azonban a Budakeszi városvezetésre van szüksége. A bekötőút innentől kezdve "elkerülő út" néven, immár a város "érdeke". A Budai Tájvédelmi Körzeten keresztül építendő út a fent említett vízgyűjtő terület levezető árkaiban épülne meg.
 |
| a löszvölgy látképe: a Vadaspark mögötti völgyben vezetne a feltáró ("elkerülő") út |
A Pilisi Parkerdőgazdaság abban a hamis szerepben tetszeleg, mintha működése lenne a természetvédelem egyedüli záloga a területen. Ennek örve alatt (mint ebben a blogban már megírtam korábban) olyan beruházásokat tervez, hajt végre, olyan állapotokat tart fenn, amelyek messze nem természetvédelmi jellegűek. Nem csupán a "feltáró" út project az egyetlen ilyen természet(védelem)ellenes terve a terület gazdálkodójának. Ilyen a bobpálya a Vadaspark mellett, illetve maga a Vadaspark is, valamint az azt körülvevő vadaskert és maga a vadásztatás és az erdőgazdálkodás jelenlegi gyakorlata is.
Szennyvíz és csapadékvíz
A városvezetés a Bodzás patakot jelenleg is olyan módon szennyezi, amit tovább folytatnak, amennyiben az új szennyvíztisztító megépítésre kerül: a csapadékvíz a szennyvíztisztító üzembe kerül, mivel a szennyvízcsatorna és a csapadékvíz elvezetés nincsenek különválasztva. Emiatt a tisztító eljárások nem megfelelően működnek. Ugyanakkor az elavult szennyvíztisztító helyére illetve a környékére belterületbe vonást és a beépítés engedélyezését tervezik: annak ellenére, hogy ez árvízveszélyes terület és ráadásul természetvédelmi oltalom alatt áll.
A természetvédelmi cél, csak kis részben valósult meg amikor 1980-ban a védetté nyilvánítás Schmidt Egon javaslatára megtörtént. A teljes völgy értékes ökológiai terület, ritka és védett illetve fokozottan védett madárfajok fészkelőterülete illetve madárvonulási állomás (zöld folyosó). A völgy magasabban fekvő részei védettséget élveznek - furcsa módon éppen az értékesebb részei (a patak környéke, a völgytalp és a közvetlen mellette húzódó domboldalak) azonban nem.
Annak, hogy a kárpótlási eljárásban a városvezetés eladta a telkeket, nem volt jogalapja. Nem csupán védett területről van szó (egy részben), de ugyanakkor árvízi veszélyeztetettség is fennáll - a telekvásárlók tehát nagyon rossz telkeket vettek meg, rendkívül drágán - ráadásul azzal az ígérettel, hogy a telkeket belterületbe fogják vonni és a jelenlegi szennyvíztisztító lebontása és az új üzem megépítése után a területet "rendezik". Ilyen ígéreteket azonban a városvezetés nem adhatott: a 2400 ha területről elfolyó csapadékvíz állandó veszélyforrás a Bodzás patak mentén - ez akkor is fönn fog állni, ha a csapadékvíz-szennyvíz elvezetését elkülönítve oldja majd meg a város.
Kapcsolódó videók:
1: a teljes vízgyűjtő medence egyetlen lefolyása a Bodzás árok2: megszólalnak a telektulajdonosok
3: amikor a városmérnök elszólja magát (a lényeg 3:47-nél hangzik el)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése