Kell-e természeti környezet Budakeszinek?
Úgy tűnik, hogy a válasz nemleges. A városvezetés mindent elkövet, hogy beáldozza még meglévő természetes környezetét, a természeti értékek helyébe valamiféle nagyvárosias települést fantáziálva.
Az elkerülő út
Amint már írtam korábban, a Pilisi Parkerdőgazdaság évek óta nyomást gyakorol az önkormányzatokra, de Budakeszire külön figyelmet szentel. A Vadaspark bővítése kapcsán az autóforgalom megnövekedésével kapcsolatos problémák kezelésére egy bekötőút építését tervezik. A budakeszi városvezetés ezt politikai kérdésként kezeli (ami azt jelenti, hogy nem kérdezik meg a lakosságot) és a Pilisi Parkerdővel kötött megállapodásban ellentételként szereplő valami érdekében vállalják, hogy a bekötőutat megépítik.Parkerdőgazdaság Trójai falova az önkormányzat
A Pilisi Parkerdőgazdaság nem építhet bekötőutat a védett területen, mivel nem kérhet ki területet ilyen célra. Az önkormányzat megteheti ugyan, de indokolnia kell. Ilyen törvényi indok lehet például az elkerülő út építése. Vagyis egyszerűen átnevezzük a bekötő út -at elkerülő út -nak és mindenki jól jár: megépülhet a Budai Tájvédelmi Körzetet és Natura2000 területet keresztülvágó, fölösleges útszakasz.Így válik a budakeszi önkormányzat trójai faló -vá.Fölösleges?
Mit kap mindezért cserében a budakeszi önkormányzat?
Hát igen, ezt nem ártana tudni, de ahogyan nem képezi vita tárgyát az alku maga, úgy annak tárgya sem publikus. Az országosan védett területek beáldozása tekinthető majdnem logikusnak - bár természetvédő szemmel minden ilyesmi emberiség elleni bűn. Ugyanakkor ott van a Bodzás árok, mint helyi oltalom alatt álló terület: itt már fölmerül a kérdés, hogy mit is véd az önkormányzat, amikor éppenséggel mindent elkövet, hogy beáldozza a maga által megállapított védett területet...Ebben az esetben azonban lehet tudni legalább, hogy mi a (nemesnek éppen nem nevezhető) cél.
Településfejlesztés - sajátosan
A sajátosnak éppen nem nevezhető, törvénykerülő településfejlesztés budakeszi módszereit bárki láthatja Makkosmária vagy Nagyszénás-zug településrészeken járva, ahol minden lakóház engedély nélkül épült.
A helyi oltalom alatt álló Bodzás árok területe a környék legszebb tájképi értéke és nem mellesleg madárvonulási állomás is. Ezen túlmenően védett és fokozottan védett madarak költőterülete, mi több, vizes élőhely is. De ha ez sem volna elég, akkor még árvízveszélyes árterület - az ide tervezett településrész nyugodtan kaphatna bármilyen nevet, ami a mocsár szinonimája.
A legjobb azonban nem az, hogy az önkormányzat gyakorlatilag (illetve - de facto) engedélyt adott a védett terület beépítésére, hanem az, hogy saját tervei között is szerepel olyan fejlesztés, amely egészen pontosan a védett területen megy keresztül: káposztáshoz képzelt bekötőút tervei - és vessük össze az alábbi képpel, amely a helyi védett területet ábrázolja légi felvételen.
Ne feledjük el azt az elképzelést sem, amely a fokozottan védett gyurgyalag költőterületen valósította volna meg a helyi szennyvíztisztító telepet!
Szennyvíztisztító a városnak?????
A probléma nyilvánvaló: szükség volna egy jól működő szennyvíztisztítóra. Vagy mégsem? Miért ne köthetne be Budakeszi a Budaörsi szennyvízhálózatra? Erre a következőt válaszolta az ök: |
| a budakeszi önkormányzat hivatalos válasza |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése