2013. január 16., szerda

Már megtörtént!

A Budakeszi Bodzás árok környékét illetően a természetvédelmi hatóságok közömbösek a helyi önkormányzat pedig éppen minden lehetőt elkövet, hogy a területet végre hozzácsatolhassa a városhoz.

A kérdés nem ennek a tendenciának a léte vagy nemléte, sokkal inkább az, hogy mi lesz ebből?


Határozatok és rendeletek - és azok betartása


Azt nem lehet megjósolni, hogy egy telektulajdonos milyen rá vonatkozó rendeletet, szabályt tart majd be. Erre vonatkozóan vannak tapasztalatok. A spontán településfejlesztés "folyamata" során a lakosság engedély nélkül építkezik, az önkormányzat pedig nem tesz ez ellen semmit. Egy idő után a lakosok jogaikra hivatkozva fejlesztéseket követelnek. Az önkormányzat pedig politikai okokból belemegy a fejlesztésekbe.

A törvény és az életszerűség

Mindez az agglomerációs és egyéb rendelkezésekkel, rendezési tervekkel (OTrT, BaTrT), szabályokkal stb. homlokegyenesen ellentétesen zajlik. Az önkormányzat pedig nem felülbírálható - valóságban saját hatáskörébe tartozik, hogy hogyan kormányoz, mégha jogilag ez nem is megalapozott. Életszerűbb tehát, hogy az önkormányzat megpróbálja saját érdekeit érvényesíteni, semmint, hogy ragaszkodjon a törvények betartásához, vagy betartatásához. Az nem képezi megfontolás tárgyát, hogy mindez közérdek miatt történik-e vagy sokkal inkább egy-egy politikusi önérdek miatt és egy kisebb közösség "nyomására", de semmi esetre sem a nagyobb közösség (például az utódaink) érdekében.

A valóság


A budakeszi önkormányzat építésügyi szakembere és a település képviselője (és mellesleg Zsámbék főépítésze), Bánhidi László tanácsnok. Ebben a minőségében már korábban leszerepelt, amikor olyan ígéretekkel kampányolt ismerősei, jó barátai és helyi lakosok körében, amelyeknek a megtételére nem volt joga. Ennek mentén továbbhaladva, saját érdekében most beáldozza a település egyik helyi védett területét és egy országos ökológiai hálózati területet - egy olyan vizes élőhelyet, amelynek a megmentéséért sok mindent érdemes lenne beáldozni - de egy politikus szavahihetőségének illúzióját mindenképpen.

Törvény betartása és betartatása

Ebben a kérdésben Budakeszi város sohasem volt élenjáró. Nem megalapozatlan tehát az a félelem, amely bennem van az új határozatokkal kapcsolatban, amelyek belterületbe vonnák a Bodzás árok védett szakaszát övező telkeket.

A hazai gyakorlat általában lazán kezeli például a védett területek vagy nem beépíthető területek beépítésére vonatkozó szabályokat, amint ezt az árvízi területeket ért természeti károk bizonyítják (Edelény, ártéri építkezések 1., ártéri építkezések 2. ). Itt csak ugyanez ismétlődik meg: egy egyéni érdek felülírja a józan ész és minden egyéb más érdek által diktált szükségszerűséget.

Mi történhet?

Már meg is történt! A budakeszi Opel Interat telkének keleti oldala az önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított (azaz: helyi oltalom alatt álló) területből kivett rész. Az 1979-es állapotban, a szennyvíztisztító telkének határa még másutt húzódott, mint jelenleg. Az oltalmi rendelet ehhez viszonyítja a védett terület határát. Ahhoz, hogy a védett területből levághassanak egy részt, meg kellett változtatni a telekkialakítást a szennyvíztisztító üzem telkén. Ez meg is történt. Így épülhetett be a szemközti oldal.





Ezzel kapcsolatban érdemes a telekkönyvi térképet megtekinteni, ahol ez látható: 






Az ábrán narancs színűek a mezőgazdasági besorolású telkek, világos kékek az ipari területek. A fehér szín az önkormányzati telket jelenti. Bal oldalon látható a szennyvíztisztító telke, alatta a patak, illetve annak túloldalán az Opel Interat telke. A I/090-el jelölt fehér terület, ami a narancsszínű részt a világos kéktől elválasztja az a bizonyos hozzátoldás, ami ahhoz kellett, hogy az Opel Interat építkezhessen.

Mit tett a tulajdonos?

Feltöltötte a telkét és betonfallal védte le.
Ez lesz a sorsa a többi teleknek is?


Az Opel Interat telke a 060-as tábla széle (Domb utca) felől
A kerítés betonfala a patakmeder felől (Déli irányból) nézve 

Az Opel Interat betonfala a patakparton (háttérben a hangárral)
Ugyanez a hely csak az újonnan telepített telekhatárral és kerítéssel: ez a telekmegnagyobbítás tette lehetővé, hogy a patak túlpartján beépíthessék (jól látható a zöld színű kerítésháló, ahogyan a legutolsó betonoszlopnál a patakmeder felé bekanyarodik). 


















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése