2014. május 9., péntek

Középkor Budakeszin: utcára vezetett szennyvíz

KEOP pályázaton nyert támogatással magvalósuló természetkárosítás? Ami első hallásra érthetetlen lehet, világossá válik, amikor az ember elolvassa a pályázati dokumentációt. Bárki hozzájuthat innen: dokumentáció A KEOP pályázat - érdekes módon - kiterjed új városrészek csatornázására és új szennyvíztisztító építésére, de nem terjed ki a csapadékvíz elvezető rendszer és a szennyvíz elvezető rendszer szétválasztására.

A KEOP dokumentáció


Két szakasz vagy téma hiánya lehet feltűnő. Az egyik a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága (és az ezzel összefüggésben fölmerülő problémák), a másik a project környezetvédelmi vonatkozásainak leírása. 

Nem légből kapott ötlet, ha föltételezem, hogy amennyiben a szennyvíz és csapadékvíz nincsen szétválasztva akkor elsősorban ez volna orvosolandó. Márpedig (mondjon Ohr Alajos akármit) ez a probléma valós: Budakeszin a csapadékvíz jelentős része a szennyvízelvezető rendszerbe jut! Aki látta már az alsó városrészben a kiöntött szennyvizet, az tudja miről beszélek. A csapadékvíz a szennyvíz csatornába jut (jobban mondva: a szennyvíz bekerül a csapadékvíz elvezető rendszerbe és ezzel a felszínre jut és utcai szennyvíz lesz belőle) és ezt nem oldja meg egy új szennyvíztisztító üzem építése.

A városban egészségügyi problémákat okozó helyzet vagy a régi szennyvíztisztító üzem fölszámolása és az abból adódó problémák, de még az árvízi kitettség és a természetvédelmi terület elpusztulása sem tartoznak a pályázat körébe, lévén szó egy új szennyvíztisztító építéséről. 

A szennyvíztisztítási eljárások hatásfokát jelentősen csökkenti a csapadékvíz bejutása a rendszerbe és ez a megközelítés nem maradhat ki a pályázatból - ezt az összefüggést nem lehet leválasztani a szennyvíztisztítás kérdéséről - tehát a pályázatból sem lehet kihagyni - valójában ennek a megoldására kellene pályáznia a városnak, mert ilyen körülmények között lehetetlen kielégítő hatásfokkal üzemelő szennyvíztisztítót építeni. Ha csak azt nézzük, még nem beszéltünk arról, hogy egyáltalán mi szükség van az egész beruházásra, ha éppen pont ez a probléma nem kerül megoldásra?   

csapadékvíz kezelésében is problémát okoz a két rendszer összekötöttsége. A felszínen összegyűlő és levonuló csapadékvíz elvezetése és a szennyvízzel keveredő csapadék végezetül egy helyre, a Bodzás árokba ömlik. A problémát a hirtelen, nagy mennyiségben érkező csapadék elvezetése okozza. Ezzel kapcsolatban csak a felszíni megoldás (ami jelenleg is használatban van) jöhet szóba, ezért ez eleve nem is számolható föl (bár igencsak korszerűsítésre szorul) - a szennyvíz felszínre jutása ettől függetlenül elfogadhatatlan.   

Pályázzunk - csakazértis!


KEOP-1.2.0/09-11-2011-0025 azonosító számon fut a város pályázata, amiből bárki meggíőződhet, hogy nem tartalmazza sem a csapadékvíz problémát (vagyis a felszínre jutó szennyvíz illetve a tisztítási eljárások hatásfokát csökkentő hatás) vagy annak megoldását, sem a jelenlegi üzem felszámolásának problémáját (pl. a régi telephely területének és környezetének fertőtlenítése), de említetlen marad az árvízi probléma is.

Amikor ilyen nyilvánvaló technikai akadály áll fenn, hogyan pályázhat és nyerhet támogatást a város valamilyen láthatóan átgondolatlan és légből kapott ötletre?

Mindenáron új szennyvíztisztító kell!


Kifogásolhatónak találtam azt az érvelést, amivel megpróbálják megmagyarázni, hogy miért kell új helyre költöznie telepnek. Az új telephely teljesen fölösleges mert alternatív megoldásként két lehetőség is kínálkozott (a csapadék-szennyvíz szétválasztás persze ezen esetekben is elengedhetetlen volna). Az egyik az, hogy nem épül új üzem, hanem Budakeszi Budaörs rendszerére csatlakozik. Másik lehetőség volt, hogy a jelenlegi üzemet korszerűsítik (ez még méretnöveléssel is egybekapcsolható lenne, hiszen a jelenlegi telep mérete akár megkétszerezhető is volna!).

Mindezek ellenére a dokumentációban ezt írják:
Az „A” és „B” változat a meglévő szennyvíztisztító telep fejlesztésére épült. A „C” és „D” változat új telephellyel számolt. 
/.../
A tanulmány a meglévő telep műszaki állapota, körbeépítettsége és a védőtávolság hiánya miatt az összességében legelőnyösebb „D” változatot javasolta megvalósítani. 
Ezzel véletlenül egyetérthetne bárki, aki nem ismeri a helyszínt. A jelenleg üzemelő szennyvíztisztító nincs körbeépítve és bőven megvan a védőtávolság (akármi is az).

A képek a jelenleg üzemelő szennyvíztisztító üzemet ábrázolják:
  • a sárga folt egy kb. 240 m sugarú kör, aminek a középpontja a déli ülepítő
  •  a zöld terület a lakóházakat jelzi - minden egyéb épület ipari létesítmény

A szennyvíztisztító és a csapadékvíz


Az új szennyvíztisztító létesítésének magyarázata nem a szennyvíz tisztításának szükségességében és a város fejlődésében keresendő, hiszen a szennyvíz felszínre jutásának megoldatlansága valamivel előbbre való kérdés egy új szennyvíztisztító építésénél. Az egészséges környezet megteremtése helyett a város inkább terjeszkedik: a városvezetés évek óta halogatott belterületbe vonásokat valósíthat meg (900 telken) ennek a projectnek égisze alatt! Ezeken a városrészeken illegális építkezések sokaságát találjuk: olyan területeket is bekebelezhet a város, amelyek eleddig éppen a felszínre kieresztett szennyvíz miatt nem voltak különösen közkedveltek. Amennyiben megszüntetik a jelenlegi szennyvíztelepet, hirtelen értéknövekedés következik be az ottani telkeken is és indulhatnak az illegális építkezések. 

Jellemzően ez a fő oka annak, hogy mindenáron új helyen és új üzem építését erőlteti a városvezetés.


 Környezetvédelem


A másik - számomra - hiányérzetet szülő helyzet, hogy a 44 oldalas dokumentációban nincs szó a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontokról. Ez egy szennyvíztisztító üzem esetén hajmeresztő. Sok minden kerül említésre a tisztítási folyamatokról, de környezetvédelmi címszó alatt mindösszesen az utolsó szakasz (1/3 A4-es oldal - sic) tartalmaz egyet-s-mást. Jellemzően a tisztítási eljárásokat taglaló rész sem tartalmaz (még célzás szintű információt sem) a csapadékvíznek a tisztítási folyamatokra gyakorolt hatásfok csökkentő következményéről. Láthatóan ezt a témát igyekeztek nemlétezőként kezelni: mifelénk ezt úgy mondják, hogy hazudni.

Ebbe a részbe legalábbis bele kellene kerüljön valami a várossal kapcsolatos változásokról: például arról, hogy a csapadékvizet ennek a pályázatnak a keretén belül, leválasztják a szennyvízről, hogy a tisztítási eljárások hatásfokát optimalizálják illetve, azért hogy megakadályozzák ezzel a szennyvíz felszínre jutását ami évek óta fennálló probléma. Hát ezt hiába keressük - helyette ezt találjuk:

6. KÖRNYEZETVÉDELEM
A környezeti hatások vizsgálatára „Budakeszi szennyvíz elvezetési és tisztítási projekt. Előzetes környezeti vizsgálat dokumentáció” címmel 2006 májusában külön dokumentáció készült, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának a felvetéseire 2007 októberében 5.11-1079 tervszámmal kiegészítésre került, miután a tervezett új szennyvíztisztító telep által érintett 067/18 hrsz.-ú ingatlan részét képezi a Natura 2000 területnek. Az egyeztető tárgyalások és a kiegészítésként elkészített „Természet- és tájvédelmi dokumentáció” alapján az Igazgatóság megállapította, hogy a tervezett szennyvíztisztító telep Natura 2000-es jelölő fajt és jelölő élőhelyet nem károsít, valamint a megfelelő intézkedésekkel (védőfásítás) a jelenlegi puffer funkció megőrizhető, így az a 067/18 hrsz.-ú önkormányzati ingatlanon megépíthető.
illetve egy rövid bejegyzést, korábban:
A vizsgált változatokra 05.11-1079 tervszámmal 2007 októberében előzetes környezeti vizsgálati, valamint természet- és tájvédelmi dokumentáció készült. Az előzetes vizsgálati kérelemre adott KTVF: 671-5/2008 számú határozatában (1. sz. melléklet) a Közép-Duna- Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban Felügyelőség) a Duna-Ipoly Nemzeti Park (továbbiakban DINPI) állásfoglalására alapozva megállapította, hogy az új szennyvíztisztító telep (a 067/18 helyrajzi számú, a Natura 2000 terület védelmét szolgáló puffer területen) „D” változat szerinti létesítésének jelentős környezeti hatása nincs.

Láthatóan nem csak az a baj, hogy nincsen szó a fennálló problémák orvoslásáról (amivel egy új szennyvíztisztító megépítése indokolható volna), de ez a rész a szűken értelmezett "project"-hez kapcsolódóan is hiányos, mivel kizárólag az új telephelyről szól. Azt a kérdést még csak nem is érinti, hogy az új telephely és a vonalas létesítmények létesítése (és ezzel a régi telephely felszámolása) milyen hatással lesz az innen pár száz méterrel odébb fekvő védett élőhelyre, de természetesen a csökkent hatásfokú tisztítóeljárások problémáját (a környezetbe visszajuttatott "tisztítottnak" minősített víz valódi minőségét) sem elemzi. Innen derül ki egyértelműen az is, hogy nem készült széleskörű Stratégiai Környezeti Vizsgálat - amit pedig a törvény előír.

Sajnálatos, hogy az új üzem létesítése (azaz: a régi üzem felszámolása) miatt bekövetkező ökológiai katasztrófa nem a telephely területén fog bekövetkezni. A DINPI és a KTVF szakembereinek is elkerülhette valami a figyelmét, amikor a Bodzás árok egésze helyett, csak azt az egyetlen pontot vizsgálták, ahová az új üzem tervezve van. Ott valóban minimális környezeti kár keletkezik majd. Egészen az első áradásig, amikor elviszi a víz az üzemet.

Minek az új telephely?


A Bodzás árok útban van az önkormányzatnak. A telektulajdonosoknak. Ez a helyzet csak azzal oldható meg, ha átköltözik a szennyvíztisztító egy új telephelyre. De csak a telektulajdonosok szerint. Volna rá mód, hogy ne kelljen föláldozni ezt az értékes élőhelyet!

Műszaki, egészségügyi és környezetvédelmi szempontból mindenek előtt föl kell számolni a városi szennyvíz elvezető és csapadékvíz elvezető rendszerek összeköttetését. A csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni kell és olyan feltételekkel, amelyeket a földrajzi, történelmi, hidrológiai viszonyok szabnak meg. Ezután a szennyvíztisztító üzem korszerűsítése vagy más megoldás alkalmazása megkímélheti az értékes természetvédelmi területet.

Az ökológiai katasztrófa be fog következni, amennyiben a patakmeder természetes jellege és vízellátottsága megszűnik. Ellenben, ha a vízellátottság és a jelenlegi növényzet megmarad, illetve ha a terület továbbra is jellemzően beépítetlen marad, akkor az élőhely megmenekül. Ez azt jelenti, hogy ha új telephelyre kerül is az üzem, de a tisztított szennyvíz valamint a csapadékvíz továbbra is betáplálásra kerül ott, ahol jelenleg is a patakba ömlik, valamint, ha a telkekre csak korlátozottan lehet majd építkezni, akkor egy természetközeli állapot fenntartható - mindez jó esetben még a jelenleginél jobb helyzetet is eredményezhet.

2 megjegyzés:

  1. Kedves Koós Kolos! Nem találtam más módját, hogy felvegyem a kapcsolatot Önnel. A Hosszúréti-patak teljes vízgyűjtő területi revitalizációjáról írom a mester diplomám (blog: http://hosszuretipatak.blogspot.hu/), és szívesen beszélgetnék wetland törekvéseiről és a Budakeszi helyzetről! Emil-címem: anna.szilagyinagy@gmail.com. Üdvözlettel: Szilágyi-Nagy Anna

    VálaszTörlés