2014. július 2., szerda

Oltalomra érdemes? kiderül, ha addig megmarad!

A minisztériumi és szakmai állásfoglalás szerint, ez a terület nem érdemes magasabb szintű oltalomra, mivel degradálódott. De ha ebben a degradálódott állapotában is értékes, akkor milyen lenne ha a degradációt megállítanánk egy magasabb oltalom bevezetésével és egy területrehabilitációval?

Magasabb szintű oltalom nehézségei


A Bodzás árok helyi védett területével kapcsolatban jól látható, hogy ez az oltalom semmit sem ér. Eleve nem egyéb csupán, mint egy (hiányos) rendelet. A törvényben előírt kezelési terv már nem létezik és annak megvalósulása szintén álom csupán. A terület ellen elkövetett többszöri károkozó beavatkozás nyilvánvaló ellentétben áll az ök saját rendeletével és bizonyítja, hogy a rendelet célja éppen az, hogy lehetőséget biztosítson ezekre a beavatkozásokra. Ez úgy lehetséges, hogy országos, vagyis magasabb szintű védelembe nem vonható a terület mindaddig, amíg a helyi védettségi rendeletet le nem veszik róla. Ennek a procedúrának meg vannak a lehetőségei, de az ök nyilván nem járna jól a háttérben lévő telekspekulációk miatt, ha a terület magasabb védelmi státuszba kerülne.

Természeti értéket védő szemmel nézve, egy magasabb szintű oltalom kiküszöbölhetné a helyi, alacsonyabb szintű védelmi rendeletből adódó nyilvánvaló negatív hatásokat, de a védelmi rendeletek megváltoztatására az önkormányzat nem partner. 


Marad tehát a közösségi, Uniós oltalom lehetősége. 

A Natura 2000 hálózat elvileg egy összetett és egybefüggő természeti értékmegőrzési rendszer. Ugyanakkor nézhetjük a fent ábrázolt (sajnos nem csupán Budakeszin népszerű) szemlélettel úgy is, hogy nem természetmegőrzés a célja. Mit jelent akkor a Natura 2000? 

Természetvédelem technokrata szemmel


"A N2K területek besorolásának lényege, hogy külön Uniós pénzeket lehet rájuk lehívni"
- ahogyan ezt egy betonlobbista megfogalmazta. 

Ezzel a népszerű fölfogással szemben, több értelmes megfontolás áll. A biodiverzitás fenntartása vagy az élőhelyek védelme olyan fogalmak, amelyekhez egyértelmű értékrend és megalapozott fontossági sorrend tartoznak. Ezek alapvetően egy, a zöldterületek másféle felhasználásával és hasznosításával gyakran látszólagosan szemben álló felfogásból indulnak ki és lényegileg azt fogalmazzák meg, hogy a zöld területek, a természetes területek önmagukban is értékeket képviselnek. Jó esetben ez azt jelenti, hogy bizonyos élőhelyek egyszerűen nem föláldozhatóak, mivel pótolhatatlan veszteség lenne, ha természeti értéküket elveszítenék. Az sem egyértelmű, hogy a zöld területek megtartása egyáltalán nem mutatható ki a gazdaság vagy a pénzvilág keretein belül. Azok a megfontolások, amelyek az ellenkezőjét bizonyítják és számszerű adatokkal mutatják ki a zöldterületek elvesztéséből eredő gazdasági károkat illetve a megtartásukból fakadó anyagi hasznot, döntéshozók előtt vannak évtizedek óta.

"Föl kell épülnie"


Egy beruházás, ha mégoly fontos és fejlődést elősegítő, közösségi jellegű is, más értékekhez viszonyítva lehet kevésbé fontos. Ilyen éles szembekerülés két alapvető, közösségi érdek között ritkán történik meg: sokkal gyakoribb az a forgatókönyv, hogy egy érték figyelmen kívül hagyásra kerül azért, mert a valódi konfliktust a döntéshozók nem vállalják föl. Ilyenkor egy terv megvalósulásának anyagi jellegű akadályait úgy próbálják elhárítani (rossz esetben csupán a költségek csökkentése miatt vagy jobb ráfordítás-megtérülés arány eléréséért), hogy a magasabb anyagi ráfordítású megoldás helyett az alacsonyabb felé úgy mozdulnak el, hogy közösségi és hosszú távú érdekeket csorbítanak. Ez is főleg akkor követett gyakorlat, ha az adott irányban nincsen ellenállás, vagy az az ellenállás különös anyagi ráfordítás nélkül legyőzhető. A hosszú távú közösségi érdekek csorbulása azonban megkérdőjelezi a beruházás fontosságát.

Konkrét példát említve: ha egy beruházás területigényét nem lehet másként kielégíteni, csak új terület vásárlásával, vagy komoly kompromisszumokkal, akkor sokkal kevésbé költséges és megterhelő az önkormányzat számára "felszabadítani" egy védett területet. A közösség hosszú távú érdekeivel ez természetesen ellentétes, de gyakorlatilag nem ütközik semmilyen ellenállásba.
Rossz esetben (de ez meglepően gyakori, ha így leírva alig is hihető) a fölszabadított terület természeti értékét például ártér jellege adja. A védelem alól kivett terület természeti értékét figyelmen kívül hagyva egyúttal megfeledkezünk beépíthetetlen mivoltáról is, vagyis (az értékeknél maradva) arról, hogy építési telekként értéktelen helyről van szó mivel árvízi kitettségű.

Fölfedezni az értékeket


Sokszor újra föl kellene fedezni azokat az értékeket, amelyek körülvesznek minket. Ha anyagias szemmel nézzük, még akkor is kifizetődő bizonyos területeket érintetlenül vagy ősállapotban megőrizni, természetes formában fenntartani élőhelyeket és fajokat, folyamatokat, rendszereket. Tulajdonképpen ezek a rendszerek tartanak fönn bennünket - számunkra is létkérdés tehát, hogy képesek vagyunk-e megőrizni őket. Ettől függetlenül is igaz, hogy ha egy természetes jellegében nagyobb értéket jelentő területet sikerül természetes formában megtartani, akkor értéket mentettünk. Ez az állapotfenntartás különösen nem is kíván anyagi vagy egyéb ráfordítást a részünkről.  Lehet ezzel szembeállítani más értékeket, de egy természetes rendszert tápláló-fenntartó-magában-foglaló környezet fenntartása mellett az az érv szól, hogy ilyen rendszereket nem tudunk létrehozni, vagy sok esetben rendkívüli és leggyakrabban erőnket meghaladó teljesítményt kellene nyújtanunk ahhoz, hogy ez sikerüljön.

A valódi ellentét


A konfliktust valójában általában az okozza, hogy egy viszonylagos érték létrehozásához szükséges anyagi és egyéb erőket (ilyen-olyan okkal) visszatartják, a hiányzó forrásokat pedig egyetemes, abszolút értékek kárára biztosítják. Ha tehát az eredeti indíték megalapozott volt is, ilyen módon, pusztán az eljárás milyensége révén elfogadhatatlanná lesz és ekkor már nem számít sem a kezdeményezés értékes volta, sem a károsított érték valódi fontossága: az ilyen eljárás embertelen.

A természet érték


A degradálódottsága miatt sorsára és pusztulásra ítélt "értéktelen" Bodzás árok esetében: amennyiben egy területkezelési tervben mindaz megvalósulna, amire a területnek szüksége lenne, akkor egy kiemelkedően értékes élőhely jönne létre. A területen található nagy számú különböző jellegű élőhelyek, ennek a viszonylag kis kiterjedésű területnek nagyfokú biológiai sokféleséget biztosítanak.

A biodiverzitás


A biológiai sokféleség megőrzése a Natura 2000 hálózat elsődleges célkitűzése. Ez a terület pedig éppen és jellemzően ilyen értelemben képvisel értéket - jelen állapotában is. Ez az érték pedig megsokszorozható volna egy céltudatos területkezeléssel.

A terület jelenleg a nemzeti ökológiai hálózat puffer területéhez tartozik, nem része a Natura 2000 területeknek és nem tartozik védelem alá - a helyi védettségű rövid patakszakaszt leszámítva.


Natura 2000 és nemzeti ökológiai hálózati területek
a Bodzás árok környékén


Természetvédelmi területek
a Bodzás árok környékén

A Bodzás árok völgye, amely a 24 km2 területű budakeszi medence felszíni vizeit elvezeti, mindig is árterület volt, ahol a változó vízhozamú patak meanderezve folyt. 

A Bodzás árok az 1840-es katonai felmérés térképén, amely jól mutatja a domborzati viszonyokat

Területkezelési terv


A völgy legértékesebb részei a patakot övező, legmélyebben fekvő, nedves részek, ahol bodza ligeteket találunk és a száraz, keleti kitettségű gyepes lejtők, ahol néhol szőlő és facsoportok találhatók, de jellemzően gyepterület.

A két tereprész hasonló abban a tekintetben, hogy mindkettő fészkelőterületként szolgál a madarak számára, ugyanakkor különbözik abban, hogy a patakot övező bodzaerdő a vonuló madarak számára is pihenőhelyet jelent. Fészkelő fajok közül három Natura 2000-es faj található a területen, továbbá a gyepes domboldalban a hazánkban fokozottan védett gyurgyalag költ. Biológiai sokféleség fokozott mértékben figyelhető meg a patak alsóbb szakaszán, ahol karsztos, sziklakibúvásos szurdokon folyik keresztül. A környék mikroklimatikus viszonyai és jól elkülönülő élőhelytípusai még a degradálódott állapotok és az emberi tevékenység ellenére is szembeötlők.

A terület tehát ökológiai zöld folyosó, közösségileg fontos fajok vonuló és fészkelő területe, biológiai sokféleségét tekintve kiemelkedő adottságokkal rendelkezik.   
A völgy két különleges értéket jelentő területe 

Fordítsuk meg az ítéletet!


Nem az a helyes meglátás, hogy a terület leromlott állapota miatt nem érdemes a védelemre, hanem sokkal inkább az a valóság, hogy rendkívüli és ritka értékessége ellenére semmiféle oltalomban nem részesül. Ha pedig hozzátesszük, hogy egy kiterjedt és hosszú távú területkezeléssel az élőhely értékei megsokszorozhatóak volnának, akkor végképp érthetetlenné válik, hogy miért nem próbáljuk megőrizni.

Bodzás árok oktokopterrel készült video felvételen: 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése