Terepbejárás - szakemberek részvételével

Balról jobbra láthatók:
Weiperth András, Leéb Noémi, Odri Ágnes, Koós Kolos /fotó: Gönye Csaba/

2010 november 7-én volt, hogy az önkormányzat képviselője (Odri Ágnes, a képen a fényképezőgéppel) és munkatársa (Leéb Noémi), egy szakértő biológus (Weiperth András, hátizsákkal) és egy fotográfus (Gönye Csaba, ő az, aki "nem látszik") elkísértek a Bodzás árok partjára, hogy megmutathassam nekik a valóságban, hogy miről is van szó, mikor ezt a blogot írom, a honalpot szerkesztem, vagy az önkormányzatot bombázom a leveleimmel.

terepbejárás: első szakasz

Ezen a képen a patak partján húzódó úton állunk. Az út a bal oldalon (kelet felől) húzódó erdős domboldal és a patak mesterségesen bemélyített medre között fut. Az erdő fölött, a domboldal tetején már hétvégi házak állnak, a Nagyszénászug-i üdülőtelkek. Itt lehet tettenérni a legérezhetőbben a szennyezést, ami a területet elborítja. Elsétáltunk addig a pontig, ahol egy helyen át lehet kelni az árkon. Az út ezen szakaszát akácos-tölgyes vegyes erdőben illetve bokrokkal benőtt területen tettük meg. A patak medrében és az út mentén mindenhol látható volt az évek óta idehordott, összegyűlt szemét, építési törmelék.

terepbejárás: második szakasz

A bokros, fás útról, a szűk patakparti mezsgyéről átkelünk a kaszálóra

A patak nyugati oldala a lapos, eredetileg kiöntéses terület, ami most legelő
és árvízvédelmi terület

A patak túlsó oldalára érve, kiérünk a fák alól és a legelő-szántó, lapos területen megyünk tovább. Ez a rész még a nyolcvanas években is kiöntéses terület volt. Jelenleg gyéren bokrosodott, gazos, tehenekkel legeltetett terület. Erről az oldalról (körülbelül éppen a háttérben látható ezüstfától visszanézve) nyílik a legjobb kilátás a patak kanyarulatára, ahol a Wetland Center számára a helyet elképzeltem.

Egy jó nézőpontból minden lényeges elem jól látható - például itt,
 a hátunk mögött látható bokorsor (mögötte földút) alatt

A tulajdonviszonyokra nézve a birtokomban lévő földhivatali térkép ad információt, amiből az derül ki, hogy a terület kielemezhetetlenül sok apró parcellára van osztva. Éppen ezen próbálunk valahogyan eligazodni és megállapítani, hogy most vajon milyen tulajdonosi helyzet áll fenn.

föl kéne ébredni!

A teljes összevisszaság kellően meggyőző arra nézve, hogy a tulajdonosok hozzáállása alapvetően döntő fontosságú ebben az ügyben. Úgy nem mellesleg András véleményezi a Wetland Center ötletét is, azzal összegezve a dolgot, hogy ez majdnem lehetetlen. Megmutatom neki a náddal borított vizes árokszakaszt is, mint egyértelmű bizonyítékát annak, hogy valamikor a patak itt útkeresve járt. Ennek ellenére tartja magát véleményéhez, hogy álmodozó vagyok.

Amiben megegyezünk az az, hogy Budakeszi szenny- és csapadékvíz elvezetését külön kell választani és a csapadékvizet a Bodzás árokban kell elvezetni.

Nádas tó

Miután végigjártuk az egész területet, elindulunk a Nádas tóhoz, ahová Csaba már nem jön velünk.

Itt is érdekes dolgokat tudok meg a Nádas tóról, helyi erőviszonyokról, tenniakarást ellehetetlenítő helyzetekről.

Az egész napi terepezés tanulságát így vonom le végezetül:

•  ősszel több madarat látni errefelé mostanában, mint tavasszal, vagy nyáron (szép számmal láttunk ragadozókat, magevő énekeseket, cinegéket, vörösbegyet, ökörszeemet, egy barázda billegetőt, rigóféléket - még libacsapatot is)
•  az önkormányzat teljes vállszélességű kiállása és zászlóvivő habitusa nélkül semmi sem lesz abból, amit itt, vagy a Nádas tónál, vagy Budakeszin bárhol és bármiben megteremthetnénk (lásd a problématérképet a Budakeszi lokálpatrióták honlapján >> itt <<)
•  A Bodzás árok védett terület egy része beépítésre került, feljelentést kellene tenni
•  Sürgősen lépnem kell, ha nem akarom a madártani szempontokat (és a magam, itt meglátta nézőpontot) kihagyva látni a város tervei közül!
•  Ha legközelebb szemétszedő akciónapot kezdeményezek, akkor az összeszedett hulladékot egyszerűen kirakom az út mellé, aztán fölhívom a GAMESZ-t, hogy vigyék el

.