Aki nem hiszi, próbáljon árvízkárra biztosítást kötni egy olyan ingatlanra, ami ilyen területen fekszik!
Árterület vagy nem?
Lehetne vitatkozni azon, hogy a 24 km² területű budakeszi medence egyetlen lefolyást biztosító vízfolyása veszélyezteti-e a közvetlen környezetét. A közelmúlt csapadékszegény éveit figyelembe véve akár azt is mondhatná valaki, hogy fölösleges az aggodalom.
 |
| 2010 és 2012 csapadéktérképe |
Csíki Záportározó
A Csíki záportározó a patak (Bodzás-árok - Hosszúréti patak) budaörsi szakaszán épült. Az építtető által feltételezett legmagasabb vízállásra tervezett tározó (képek a tározóról) paramétereit figyelembe véve, visszakövetkeztethető az a bizonyos legnagyobb vízhozam, amelyhez a tározót méretezték. Márpedig ez (még azt is figyelembe véve, hogy a tározót alaposan túlméretezték) meghökkentően nagy lehetett.Mederátalakítás
A patakmeder valamikor sekélyebb volt, mint amilyennek most láthatjuk. 2005-ben az önkormányzat szárasztó csatorna jellegű medret kotratott a régi, meanderező meder helyére és a meder mentén a kiásott anyag és perlit keverékével gát jellegű depóniákat alakítottak ki. Mindkét intézkedés, összekapcsolódva az utóbbi évek rendkívül csapadékszegény időjárásával a terület kiszáradásának folyamatát erősíti. Ezzel párhuzamosan pedig a patak vízmegtartó képességét csökkenti.A völgy, melyen a patak elfolyik, a környező hegyekből lehordott lösszel töltődött föl. Ezen a szakaszon a patak lassú folyása miatt, vélhetően jóval korábbi időszakokban is hasonló helyzet uralkodhatott, mint az átalakítást megelőző években. A patak az egész völgytalpon kanyarogva folyt el, a teljes mélyen fekvő völgytalpi részt "használva" és csak nagyobb vízmennyiségek levonulása esetén hordva el valamennyi lerakódott anyagot. A közelmúltig (1980-as kiadásban is) turistatérképen mocsarat jeleztek itt, a korábbi térképeken szintén.
A mélyebben fekvő részek (a lovarda környéke és attól lefelé) sínylették meg leginkább a 2005-ös árokásási beavatkozást: az addig arra lefolyó vízhez kialakított árok ugyanis a beavatkozás következtében gyorsabban és több vizet vezetett el, minek következtében bontani kezdte a partját és az alsó szakaszon kezdett feltöltődni /képek/. Jelenleg (2013) a víz még kis vízállásnál is kifut a medréből az új szennyvíztisztítóhoz közel eső szakaszon.
Budakeszi település történelme
A régiek is tisztában voltak azzal, amivel az újkori önkormányzat nem akar szembesülni. A település fejlődése során nem ok nélkül maradtak (egészen a legújabb időkig) beépítetlenül a mélyen fekvő területek. Ilyen volt például a Fűzfa utca és a Munkácsy utca közötti terület, amely egyértelműen mocsár - a házak építésekor okozott is problémát ez a helyzet. Itt ér be a faluba a Telki felől érkező patakág, amely annak a területnek a felszíni vizeit összegyűjti. Ez a falu legmélyebb része, ahol nagyobb esőzések idején még a szennyvíz is megjelenik (miért? - lentebb elmagyarázom). Még a magasabb helyeken is problémát okoz a magas talajvíz (és ez a probléma a mostani száraz években is fennáll).Sem nem vízrajz, sem nem történelem: biztosítási kockázat
Mindezeknél jobban felnyithatja a telektulajdonosok szemét telkeikkel kapcsolatban, ha megpróbálnak utánajárni a biztosításnak, amelyet nyilván okuk volna megkötni. Ezzel kapcsolatban az interneten is találhatnak anyagot: biztosít?Nemigen vállalják a rizikót a biztosítók egy ilyen területen - esetleg akkor, ha olyan magas összegű biztosítást köt az ügyfél, ami viszont már neki nem éri meg. Arra viszont éppen jó egy ilyen próba, hogy megtudjuk, hogy mit mond az árvízveszélyről egy biztosítótársaság.
Mindenbe beleszól a szennyvíz
Az önkormányzat szerint a csapadék és szennyvízelvezetés Budakeszin elkülönítetten van megoldva. Ezt szajkózza Ohr Alajos - de vagy sejtelme sincs a valóságról, vagy hivatalból ferdíti azt el.
Íme egy levél, ami a legutóbb éppen erre a kérdésre érkezett hozzám: az önkormányzat hivatalosan
Nehéz ezt megérteni: gyakorlatilag a szétválasztás nincs megoldva. Mondhatni: de iure szét van választva, ám de facto össze van kötve: nagyobb záporok után szennyvíz önti el a rendőrség épülete előtti parkolót.
Nyilvánvaló, hogy pályázati pénzek lehívásához, pályázatok írásakor prezentálni kell egy de iure szétválasztott rendszert, és de facto ezt senki sem ellenőrzi. Az új szennyvíztisztítóra nem is pályázhattak volna különben. Igaz: az új szennyvíztisztítóra így sem pályázhattak volna, mert az élő vízfolyások védelmére vonatkozó szabályokat alaposan megsértik, amikor a Bodzás árkot kiszárasztják (lásd fent) illetve mikor vízutánpótlását (a csapadékvizet) a tisztítóüzembe vezetik és akkor is, amikor emiatt a tisztító üzem hatásfoka olyan rossz lesz, hogy de facto szennyvizet fog a patakmederbe visszaereszteni.
Ez legalább 3szoros jogsértés - de még nem vettük hozzá azt, hogy az árvíz elleni védekezésül ugyanúgy fognak eljárni a tulajdonosok, ahogyan ezt az Opel Interat tulajdonosa tette, aki közvetlenül a patakparton (ráadásul a védett területen!) 4 méteres betonfalat húzott kerítés gyanánt és a telkét is ugyanilyen magasságban feltöltötte.
Sajnos a szennyvíztisztító üzemmel kapcsolatos környezeti aggályokra a Zöldhatóság önmaga megvédésével válaszolt (a project egyszer már zöld utat kapott náluk) - a nyilvánvaló problémákat figyelmen kívül hagyva (bejelentésemre adott írásbeli válaszuk - nem határozat!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése