2013. november 6., szerda

Bodzás árok, új szennyvíztisztító és ...

Érdemes tájékozódni ebben a kérdésben Budakeszi lakosainak. Egyfelől azért, mert az ő bőrükre megy a beton-lobby és az önkormányzat játéka, másfelől pedig azért, mert ez a téma korántsem független a Bodzás-árok problémájától - végülis egész Budakeszi sorsától.


A régi szennyvíztisztító megszüntetése


Mint tudjuk, a jelenleg üzemelő szennyvíztisztító elavult. Ugyanakkor az önkormányzat a megszüntetése illetve az új üzem építése valamint a régi üzem területének rehabilitációja között semmilyen összefüggést nem lát (sic!).

Ennek egyik oka azonban az, hogy a házi csapadékelvezetés sok helyen a szennyvízcsatornába bekötéssel került megoldásra. Ez a helyzet mindaddig rontani fogja a szennyvíztisztító üzem  működésének hatásfokát, ameddig megoldásra nem kerül a probléma. Fölösleges tehát új szennyvíztisztító üzemet építeni, ha az egyik ilyen alapvető fontosságú probléma nem kerül rendezésre.  

 A mellékelt letölthető dokumentum sok adatot tartalmaz a témában - ajánlom figyelmükbe > látlelet <

Megdöbbentő az a könnyedség, amivel a Budakeszi önkormányzat a Bodzás-ároknak, mint a vízgyűjtő terület egyetlen lefolyásának fontosságát mellőzni képes "városrendezés" néven. Eltekintve attól, hogy az utóbbi évek csapadékviszonyai jelentősen megváltoztak és figyelembe véve, hogy ez prognosztizálhatóan nem végérvényes állapot, hasonló helyzet áll fenn ezen a területen, mint a Tisza-menti ártéri erdők beépítése előtt, amikor az erdők kiirtásával és az árterületek eladásával teremtették meg azt a helyzetet, ami azután az első csapadékosabb évben tragédiához vezetett. 

Építési szakemberek még a ház vízelvezető csatornáinak, az utcai esőlevezető árkoknak is nagyobb fontosságot tulajdonítanak, mint Budakeszi önkormányzata a település csapadék és szennyvíz-elvezetési rendszere mielőbbi rendbetételének.

Az alkalmanként prognosztizálhatóan megjelenő csapadékmennyiséget illetően az alábbi videó némi ízelítőt nyújthat:


A új szennyvíztisztító üzem éppen az egyik árvízveszélyes helyre kerülne megépítésre amivel a magasabban fekvő területek biztonságát is veszélyeztetné.

Lehetséges megoldás


Mivel a probléma a környék területkezelőjétől kiindulva, az önkormányzaton keresztül a telektulajdonosokig bezáróan túl sok ismeretlen tényezőt tartalmaz (még ha nem is egészen ismeretlenek ezek a tényezők), a patak és környezetének, mint élőhelynek megoltalmazása gordiuszi csomó, aminek megoldása a következő lehet.

A szennyvíztisztító üzem építése helyett a budakeszi szennyvíz bevezethető a Budaörs-Törökbálinti hálózatra: ezzel a Bodzás árok ökológiai zöldfolyosó megkímélésre kerül és elhárul a veszély, hogy időről-időre ez a probléma fölmerüljön. 

A terület további hasznosításának egyedüli módja a természetközeli megoldások valamelyike: valamikor le kellene szögezni már a terület rendkívül értékes mivoltát, amit az itt fölvett adatok bizonyítanak <vonuló madarak a területen> és mindörökre lehetetlenné tenni a terület egyéb hasznosíthatóságát!

Egyes területek (mint amilyen a magyar tarsza vagy a gyurgyalag élőhelye és más védett fajoké) mindenképpen kímélendők - ezek a Farkashegy oldalán lévő gyepes részek. 

A közvetlenül a patak mentén lévő telkek használata során, a telektulajdonosokkal egyezkedni kell azt illetően, hogy az árvízveszély és a természetvédelem szempontjait egyaránt tartsák szem előtt. 

Ami elkerülendő


A jelenleg "árvíz elleni védekezés" címén látható telek-védő megoldás (opel interat) mindenképpen elégtelen, ugyanakkor teljes környezetrombolást is jelent. Ugyanez érvényes a másutt látható mesterséges mederkialakítására is, ami részint az egyes szakaszokon lebetonozottságot, másrészt depóniákkal határolt mesterséges medret jelent. 

A patakágyban és a patak környékén időről-időre összegyűlő háztartási szemét és építési törmelék csupán az egyik ok, amiért jó volna ha a telkek tulajdonosai gondoznák birtokaikat.


A patak felső szakaszát 2012-ben betonozta le az önkormányzat


Az opel interat telke távolról...
.... és közvetlen közelről




a 2005-ös árokcsinálás nyomai (2007): keskeny, mély meder,
két oldalt depóniákkal és kidöntött bodzafákkal


a víz munkája a patakmedren

a 2005-ös árokcsinálás nyomai 2012-ben


Ami követendő

Amennyiben a telektulajdonosok és az önkormányzat betartanák az élő vízfolyásokra vonatkozó természetvédelmi ajánlásokat, a Bodzás-árok nem olyan volna, mint jelenleg - de, hogy milyen is, azt mindenki maga nézze meg, érdemes. 

Ez a patak befogadó völgyével és a körülölelő hegyekkel egy gyönyörű kirándulóhely lehetne, ahol békésen fér el természet és pihenni vágyó kiránduló vagy kiskertjét művelő telektulajdonos.

Elég volna a telkek patak felőli végén védősávot kijelölni, ahol a tulajdonos vadon hagyja a kertjét, nagyjából az alábbi módon - ez az ábra csak azt szemlélteti, hogy milyen lenne az optimális mederkialakítás: ebből az állapotból a patak természetes irányba fog mozdulni a talaj jellegének megfelelően, ám ez a folyamat környezetet nem károsító módon befolyásolható.

Ha pedig ez a minden tekintetben és minden résztvevő számára kielégítő megoldás megvalósulna, akkor megmaradhatna a terület valóságos természeti értéke: az, hogy ez a terület a vonuló madarak pihenő és táplálkozó helye.

A függőleges vonalak a patakmeder középvonalától kijelölt védőtávolságot mutatják amin belül a patakot meghagyják saját törvényszerűségei szerint alakulni - a telkek felé fokozatosan emelkedő parttal (gát nélkül) és vadon-növényzettel 

Néhány kép a madárvilág helyi képviselőiről

















magyar tarsza



Ahol a patak születik: képek a környék hegyeiről





búcsúzóul: a patak völgye, hajnali ködben


       

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése