Miért rossz, ha ...

A fenti kérdés úgy folytatódik, hogy "... a csapadékvíz és a szennyvíz ugyanabban a csatornában folyik el - és kerül be a szennyvíztisztítóba?"

Az új szennyvíztisztító tervezőinek mindez nem jutott eszébe?

Összegyűjtött érveimet továbbítottam a megfelelő platformra, de itt is közreadom: 

1. A jelenlegi védett terület teljes (persze indirekt...) felszámolásával egyenlő, ha a jelenlegi szennyvíztisztító üzem felszámolásakor a területről ilyen módon elvezetett vizet nem pótolják valamilyen formában (ez pedig erősen törvényellenes is, egyébként)

2. Ha nem lenne a helyi védett terület, akkor is van egy szakasza a pataknak, amely egy nedves rét, tocsogós terület, azaz (elméletileg) ex lege védett terület (ha a jelenlegi patakmeder kialakítása nem száraztócsatorna-jellegű volna, még most is meg lehetne itt találni a 80-as években még megvolt nedves rét-foltokat) - ennek vízutánpótlását is csak törvénysértő módon lehet elvonni

3. A csatornahálózat nem bírja a nagy mennyiségű csapadékvíz és a szennyvíz együttes elvezetését, amit a nagyobb esőzések idején fel-feltörő, visszaömlő szennyvíz jól bizonyít

4. A Bodzás árok egész hosszában (a védett terület és az ex lege védett mocsaras rész nélkül is), az egész völgytalp árvízvédelmi terület és mint ilyen nem bolygatható, nem lehet rajta építkezni - legalábbis törvényesen nem - vagyis olyan módon lehet csak kezelni és hasznosítani, hogy közben ez az árvízvédelmi funkciója fennmaradjon

5. Az EU VKI szellemében eleve nem lehet a felszíni vizek kapcsán, azokra a kiszárasztás irányába ható intézkedéseket hozni

6. A szennyvíztisztító üzem (a jelenlegi és az új esetében egyformán) működésére negatív hatással van a csapadékvíz hűtő- higító hatása, tehát a szennyvíztisztító üzem hatásfokának növelése érdekében is fontos a szétválasztás

7. A Hosszúréti patak (ebbe folyik bele a Bodzás árok is) budapesti szakaszán folyamatos problémát okoz a nagyobb mennyiségű víz - az ott ható folyamatok negatív hatásainak csökkentésére a fenti szakaszokon a víz megtartására lenne szükség

A "hegymozgató" önkormányzat

Még november végén, volt alkalmam megnézni a Bodzás védett szakaszának felső határát, egy rövid kirándulás keretében. Esett az eső és minden csupa víz volt, ráadásul a hely, ahová sikerült bejutnom egy sűrű dzsinzsás. Viszont eléggé egyértelmű volt a helyzet.

Ellopták a védett területet!

bűntény a szennyvíztelep kerítése mentén

Amit a térkép alapján illetve az előző terepbejáráskor sejtettem, az megerősítést nyert: a szennyvíztisztító üzem telekhatára néhány száz méterrel lejjebb "lett tolva" - és talán csupán véletlen, hogy a túlsó parton pont így létesülhetett egy nagyobb területű ipari telek. A lóláb nagyonis kilóg: a régi telekhatár merőleges volt a patak medrére. Az új telekhatárt egy kerítés jelzi, amely egy darabig a régi kerítés vonalával párhuzamosan halad, majd, amikor a patakot majdnem eléri (kb 4 méterre közelíti meg) kb 50 méteren át, a patakkal párhuzamosan fut. Tehát, a helyi védettségi rendeletben szereplő meghatározás alapján (miszerint a védett terület felső határa a szennyvíztisztító üzem kerítésének vonala, ahol a patak elhagyja a telket) a védett terület jó 100-150 méterrel délebbre kezdődik jelenleg.

Ennek mindenképpen szerettem volna utánajárni, mert még hasznos lehet egy ilyen információ, különösen ha sikerül nyomára bukkanni építési engedélyek, stb. formájában. De ennél sokkal sürgetőbbnek tűnt összeírni azokat az érveket, amelyek miatt Budakeszinek meg kell oldania a csapadékvíznek a Bodzásba törénő elvezetését és az árok szárasztó kialakításának megszüntetését.

Az új szennyvíztisztító és a KEOP mese

Elkészült az új és korszerű szennyvíztisztító üzem pályázati anyaga.

Információgyűjtés szándékával megkerestem a BSZM Kft-t (akik a pályázati anyagot is készítették és az előkészítő munkákat folytatják), hogy milyen tervezett intézkedésekről van tudomásuk a Bodzás árokkal kapcsolatban.

az új szennyvíztisztító már nem a régi

Azt a választ kaptam, hogy a BSZM Kft feladatai közé nem tartozik semmi olyan beruházás vagy fejlesztés, aminek a Bodzás árokhoz köze lenne. Ezen meglepődtem, de azt is mondhatnám, hogy erősen kételkedtem az állítás valóságtartalmában.

nem kellett soká várnom

Milyen furcsa, gondolom magamban, hogy két olyan üzem, amelyek egyazon feladat ellátására hivatottak és egymást fogják kiváltani nincsenek egymással kapcsolatban...
A pályázati anyag aztán alaposan meggyőzött az ellenkezőjéről. Ezt olvashatja benne, akinek van hozzá türelme (elképzelni sem tudom, hogy egy ilyen anyagot bárhol bárki elolvasna!):

"A tervezett szennyvíztisztító telep a Budakeszi déli részén Budaörs határában kerül elhelyezésre, a meglévő szennyvíztisztító telep megszüntetésre kerül. A jelenlegi tisztítótelepről a meglévő városi, szennyvíztelepre befolyó szennyvizeket az új telepre kell átjuttatni, ami átemeléssel részben nyomóvezetéken, illetve a terepviszonyoknak megfelelően részben gravitációs csatornával történik.
Erre a vezetékre csatlakozik rá a nagyszénászugi csatlakozó ág, melynek a végén szippantott szennyvíz leeresztő hely kerül kialakításra. A távlatban, más beruházás keretében megvalósuló nagyszénászugi csatornahálózat ezen a csatlakozási ponton kapcsolódhat a meglévő hálózathoz. A tervezett vezeték a Budakeszi patak keresztezése után egy önkormányzati földútba kerül, mely párhuzamosan, azután egy kicsit eltávolodva halad a Budakeszi árok mellett, mezőgazdasági területen, a Farkashegyi repülőtér közelében, majd később visszakanyarodik az árok mellé és egy újbóli keresztezéssel éri el az új szennyvíztisztító telepet.
A Budakeszi árok után egy szakaszon zúzottkővel kialakított parkoló van, majd végig, száraz időben gépkocsival is járható földútba megy a vezeték. (A földút nyomvonalában kerül kialakításra az új szennyvíztisztító telep bekötőútja.)"

Ezután eljutottam a következő, számomra sokat ígérő címhez:
"tervezett városfejlesztések és kapacitási igények"

A teljes anyagnak csak ezen, itt idézett részein megtudható, hogy a létesítésre kerülő új szennyvíztisztító üzem tervezése és a pályázatírás során a munkákban résztvevők vélhetően tisztában voltak a következőkkel:

• létesül egy szennyvízátvezető csatorna a csatolt részeivel
• egy városrész jövőbeni csatornázásának bekötési lehetőségét biztosítják 
• az új üzemhez bekötőutat építenek a szennyvízátvezető cső fölött
• létezik egy városfejlesztési project a "golfpálya" rejtélyes név alatt

a völgy észak-déli látképe arról a földútról nézve, amely alatt az átvezető csatornát építenék
(jobb oldalt a Farkeshegyi repülőtér dombja)

Mindez azon a területen, amelynek megvédésére kísérletet teszünk és amiről, minden a sorsát befolyásoló információt igyekszünk időben megszerezni.

Budakeszi és a városi szennyvíz

Budakeszi településnek, a csapadék elvezetése és kezelése kapcsán kialakított (pontosabban spontán kialakult) rendszere sajnos elvesztegeti ezt a fontos vízforrást - mármint természetvédelmi szempontból.
A rendszer jelenleg részben a most működő szennyvíztisztítóba vezeti a csapadékvizet is. Emiatt a Bodzás árok, illetve a Nádas tó vízutánpótlása részben megszűnt. Ha a felszíni vizek kiszárasztása volt a cél, akkor ezt bizonyos mértékig sikerült elérni - de csak bizonyos mértékig, mert nagyobb mennyiségű csapadék esetén a rendszer elégtelenül működik, tehát ez a helyzet, hosszú távon nem tartható és semmiképpen sem korszerű.

éghajlat

A kiszáradásban persze szerepet játszott az időről-időre egyre szárazabb éghajlati trend is (ennek ellenére a Bodzás árok vízellátása éppen a tisztított szennyvíz bevezetése révén, továbbra is megmaradt). A Bodzás árok egy összetett vízrendszer eleme és a szennyvíztisztító üzem megbontja ezt a rendszert. A jelenlegi állapot a vízmennyiséget és minőséget illetően egyaránt nem  kielégítő és egyáltalán nem egészséges, lévén, hogy holt vízzé teszi a patakot és pusztulásra ítéli az ökoszisztémát.

új szennyvíztisztító

Ráadásul a városvezetés tervbe vette az elavult és alacsony kapacitású jelenlegi szennyvíztisztító felváltását egy új üzemmel. Ez jelenthetne pozitív változást is, tekintettel arra, hogy az új üzem nem a vízrendszer közepén foglal majd helyet, hanem annak egy távolabbi, kevésbé központi helyén. Csakhogy a szennyvizet a városból az új üzembe, éppen a Bodzás árok partján tervezik elvezetni, keresztül egy ex lege védett területen - illetve keresztül azon a völgyön, amelynek védelméért küzdünk. Ugyanakkor az új rendszer a település gravitációs csapadékvíz elvezetési megoldását nem fogja kiváltani, tehát az a csapadékvíz, amire a természetvédelmi szempontok miatt szükség lenne, továbbra is a szennyvízcsatornába kerül majd bevezetésre. Az önkormányzat már bele is kezdett a pályázati eljárásba, tervezésbe és ezt a munkát közzétették a Budakeszi Szennyvízprojekt Megvalósító Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság honlapján.

mi lesz a régi üzemmel?

"Ha felszámolásra kerül a régi üzem, a mögötte elterülő rész, mint helyi védett terület, ki fog száradni - mit kívánnak tenni ennek elkerülésére?" - ez volt az első kérdésem, amikor a helyi főépítésszel beszéltem. A válaszára viszont nem számítottam, mert csak annyit mondott, hogy amikor a terveket készítették (mondjuk, nem tudom, milyen terveket, mert nincsen rendezési terv a védett területre), neki nem volt tudomása arról, hogy itt védett terület van (sic!).

Víz, Wetland, vizes élőhelyek - csatornázás

Ez a blog ugyan nem a Nádas-tóról szól, de a közös probléma összeköti a két kezdeményezést:  a Nádas-tó és a Bodzás árok rehabilitációjának sikere a vízhez kapcsolódik. Mindkét esetben egy-egy vizes élőhelyről van szó, amelyek az emberi beavatkozást megelőzően a felszíni vizekből nyerték vízutánpótlásukat. A környékről a felszíni vizek mind a Bodzás árokban vezetődnek el, ami a János-hegy vonulatától délre és nyugatra eső lejtők teljes felszíni vízkészletét jelenti. Hozzá tartozik még a Telki és Páty felől húzódó, kelet-nyugati tájolású völgyek vízkészletének egy része.

A dolog persze ezzel kapcsolatban sem egyszerű. A probléma abban van, hogy a lefutó vizek Budakeszi város területén a csatornahálózatba jutnak, onnan pedig a szennyvíztisztító üzem vízkészletébe, vagyis a csapadékvíz majdnem teljes egészében az egész városban összegyűjtve, a természetes körfogást elkerüli. A városban kialakult csapadékelvezetési rendszer tehát csapdaként felfogja és a természetes gyűjtőrendszerből kivezeti a vizet, megfosztva ezzel a Nádas-tó és a Bodzás árok vízutánpótlását a csapadék víztől.

Azok a megoldások, ahol az épületeknél a csapadékvizet a szennyvízhálózatba vezetik, ez a veszteség nem pótolható, de a közterületeken kiépült, vagy kiépítésre kerülő megoldások esetében, a víz hasznosításának szempontja egy erre irányuló tudatos törekvéssel, technikailag is érvényre juttatható.

Közismert problémája a városnak az a tény, hogy nagyobb esőzés idején a csatornahálózat képtelen a vízmennyiséget elvezetni és az úttesten folyó víz mennyiségét növeli a csatornákból feltörő, a magasabban fekvő városrészekből az alacsonyabban fekvő részekre kiömlő víz.

A rehabilitációra váró természetes vizes élőhelyek problémájának megoldása tehát szorosan összefügg a város casapadékvíz elvezetési gondjaival. Emellett az alsóváros folyamatosan küzd a magas talajvízzel is, amire egy megoldás lehet a talajvíz szárasztó kutak létesítése. Az itt kinyert víz szintén közvetlenül felhasználható a két természetes élőhely vízutánpótlására.

A városnak tehát célirányosan kell törekednie a talajvíz és a csapadékvíz okozta problémák megszüntetése kapcsán, a víz hasznosítására is.