Elázott építkezés

2014 08 10 - a Bodzás árok védett területére érkeztek a csővezeték fektetéssel:
előkészület az árokásáshoz a növényzet kiirtása

2014 08 15 - megérkezik a csővezeték is

Jó anyag lenne a KEOP pályázati forrásból létesülő új telephelyre épített szennyvíztisztító ügye arra, hogy kielemezzük a városvezetés hozzá nem értését és arroganciáját, amivel elutasít minden javaslatot és szakmai észrevételt. De z sehová sem vezet: az önkormányzati képviselők pozíció-féltése nem mentség a hibákra és nem hárítja el az azokból fakadó károkat.

Budakeszi zöld turisztikai központ

A Nádas tó területrehabilitációja (ami nyilvánvalóan egy hosszú folyamat lenne), első lépéseként a terület kezelési jogát kellett volna megszerezni. Amikor alkalom volt rá, az önkormányzat ellenállt. Számtalan oka lehetett erre (az előző téma folytatása), de egyik sem lehetett elfogadható adott körülmények között.

Bár csak ne volna igazunk!

Közügyek hátterében

Budakeszi Nádas-tó: a Budakörnyéki Naturparkért Egyesület mindent megmozgatott, hogy a megfelelő területkezelés megvalósuljon: terveiket az önkormányzat akadályozta meg.

Oltalomra érdemes? kiderül, ha addig megmarad!

A minisztériumi és szakmai állásfoglalás szerint, ez a terület nem érdemes magasabb szintű oltalomra, mivel degradálódott. De ha ebben a degradálódott állapotában is értékes, akkor milyen lenne ha a degradációt megállítanánk egy magasabb oltalom bevezetésével és egy területrehabilitációval?

Semmi sincsen ingyen

A budakeszi városvezetés ünnepelteti városfejlesztésnek csúfolt beruházási kezdeményezését, ami voltaképpen a pénzkidobás magasiskolája. Az "Uniós források elköltése mindenáron" nem feltétlenül pozitív politika.

Középkor Budakeszin: utcára vezetett szennyvíz

KEOP pályázaton nyert támogatással magvalósuló természetkárosítás? Ami első hallásra érthetetlen lehet, világossá válik, amikor az ember elolvassa a pályázati dokumentációt. Bárki hozzájuthat innen: dokumentáció A KEOP pályázat - érdekes módon - kiterjed új városrészek csatornázására és új szennyvíztisztító építésére, de nem terjed ki a csapadékvíz elvezető rendszer és a szennyvíz elvezető rendszer szétválasztására.

Fejlődik vagy terjed Budakeszi?

Akik ismerik Schmidt Egon könyveit, talán emlékeznek azokra a történeteire, melyeket a Bodzás-árok mentén tett madarász kirándulásai ihlettek. A szerző, a terület madárfajainak és természeti értékeinek szakavatott ismerője, 1979-ben hosszas és nem lankadó odaadással elérte az akkori budakeszi városvezetésnél, hogy a pataknak a város felé eső 600 méteres szakaszát védetté nyilvánítsák. Ez az intézkedés megakadályozta a város terjeszkedését – mindeddig.