2012. január 17., kedd

A civil érdekérvényesítés kudarctörténete Budakeszin

Egy korábbi bejegyzésben szó volt a Budakörnyéki Natúrparkért Egyesületről, amely keretet szolgáltathatott volna, mint civil szervezet a Bodzás árok megmentése ügyének. 



Mi történt?

Az Egyesület munkájában való részvétel kellően kiábrándító tapasztalattal szolgált ezt az illúziót illetően. Ahhoz, hogy egy civil szervezet működni tudjon, elsősorban egy ügyre van szükség (ez persze visszafelé is igaz: ha egy ügyet senki sem képvisel, akkor az nem létezik). Aztán kell egy szakmai felkészültség, meg anyagi eszközök és nem utolsó sorban (civil szervezetről lévén szó) egy jó és elkötelezett ügyvéd. Olyan célt, amelynek eléréséért konfrontációt kell vállalni, nem lehet képviselni ott, ahol a konfrontálódást kerülni kell a megmaradás érdekében: viszont a civil szervezetek lényege és ismérve éppen az, hogy egészen függetlenül működhetnek. Nincs rá semmilyen okuk, hogy visszarettenjenek a radikális lépésektől - már amennyiben van valamilyen valódi céljuk és azt nem tévesztik szem elől. A Natúrparkért Egyesület még nem jutott el abba az állapotba, hogy saját ügyét képviselni, illetve a közösség érdekeit érvényesíteni tudja. 

Mi az ügy?

A natúrpark értékeket rejt magában. Jó esetben azonban a fenomenológia magányos tudomány, amit ki-ki a maga hasznára gyakorolhat: értékeket sem definiálni, sem átadni nem lehet. Példát persze lehet mutatni. Érdekeltté is lehet tenni másokat az együttműködésben. De ha az ügy nem fogalmazódik meg, ha semmilyen alakot sem ölt, akkor elmarad a példamutatás lehetősége. Ez történt itt is. A hétköznapi csatározásokban felőrlődik még a legelszántabb civil kurázsi is és ha nem alakul ki egy (együtt)működő közösség, akkor minden tűz kihuny - ha megvolt egyáltalán az a tűz! Egyesület, mint közösség, tagjainak érdekei mentén szerveződhet, de fontos, hogy a közös cél, mindenki számára egyénileg fogalmazódik meg. Nem is lehet értékvédelmet és értékőrzést vállalni olyan emberek nélkül, akik ezeket az értékeket képesek a maguk helyén kezelni. Egyszerre fontos tehát a közösség kialakítása és a képviselt ügy érdekében tett erőfeszítés.

Küzdelem vagy érdekérvényesítés?
A fent említett egyesület olyan mértékben függőségben van az önkormányzattól, hogy gyakorlatilag semmiféle civil jelleget nem hordoz. Elnökségének négy tagjából három önkormányzati képviselő, az egyesület elnöke pedig szintén önkormányzati tisztséget tölt be. Ezek az emberek mindent elkövetnek azért, hogy az egyesület ne képviselhessen saját nézeteket. Emellett a tagság olyan kis létszámú, hogy tulajdonképpen nem lehet közösségről beszélni, olyan közösségről pedig végképp nem, ahol legalább a különböző vélemények és hangok legalább súlyozottan érvényesülhetnének. A helyi lakosság sem képviselteti magát (az önkormányzati képviselők negatív megítélése miatt), akkor sem, ha a natúrpark ügyével egyetért. A helyzet megkövetelné a tagság létszámának növelését, magyarán a helyi lakosság bevonását a munkába, amit azonban lehetetlenné tesz a hiteltelen és évek óta hírhedt politikai szereplők jelenléte és befolyása. A küzdelem tehát megmarad az egyesületen belül: érdekérvényesítés nem történik. 

Itt a bejegyzést le is zárhatnánk, de...

Meg kell említeni még, hogy a natúrpark céljai között olyasmi szerepel, amivel talán nem is lesznek képesek megbirkózni, akár sikerül felülkerekedniük az önkormányzati befolyás negatív hatásán, akár nem. A natúrpark ugyanis olyan gazdasági szereplővel került szembe, amely nem nézi jó szemmel ezt a kezdeményezést, mi több, mindent elkövet, hogy ne valósuljon meg ilyesmi, ráadásul olyan hatalmi és gazdasági erőt képvisel, hogy a Natúrparkért Egyesületnek sokkalta fölkészültebbnek és erősebbnek kellene lennie ahhoz, hogy egyáltalán ezt a szembenállást vállalhassa. A Pilisi Parkerdőgazdaság hatalmi befolyása bőven elég ahhoz, hogy a civil tiltakozást semmibe vegye. Amennyiben úgy hozza, a PP Zrt számára semmiféle nehézséget nem okoz várni: ezesetben a civilek egyszerűen feladják. Ha szakmai kérdésekre kerül sor, a PP Zrt kihátrál a bírálatok elől - de ha minden kötél szakad, akkor nemzetgazdasági érdekekre hivatkozik. Ilyen vetélytárssal szemben egy belső ellentétekkel, személyes ellenérdekeltségekkel, személyi inkompetenciával és hozzá nem értéssel terhelt és jogi támogatás nélküli civil csoport semmit sem tehet. 

Alternatív lehetőség

Egy lehetséges megoldási alternatíva gazdasági jellegű: amennyiben a kezdeményezés félreteszi (illetve: távolabbra tolja) céljait, illetve ezzel együtt felmenti vagy mentesíti magát a civil jellegtől és képessé válik már most gazdasági tényezőként megjelenni, akkor mintegy gravitációs központ gyanánt maga köré vonzhatja a helyi gazdaság többi szereplőjét. Csakhogy az egyesületnek nincsen pénze, sem forrásteremtő erőfeszítése. Ám ha lenne is, jelenleg (az eddig összeírt hiánylista egyik további elemeként) nincsen gazdasági szakértelme vagy legalább ilyesmiben jártas és az ügyért elkötelezett szakembere. 

A Bodzás árok ügye

Ez a blog a Bodzás árokról szól és elmondható, hogy ez az ügy szemernyit sem jutott előbbre - ami engem illet, sok jó tapasztalatot szereztem, sok információhoz jutottam hozzá, de az ügy nem került közelebb a megoldáshoz. 




Új utakat kell keresnünk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése