Nyílt levél a Budakörnyéki Natúrparkért Egyesülethez

Tisztelt Címzettek,

Eddig azt gondoltam (elnézve a helyi potentátok rövidlátó és önérdekű befolyását és az értelmes, összefogott, megfontolt intézkedések, a komoly jövőkép és átgondolt elképzelések városi és most már kistérségi szintű teljes hiányát), hogy az önkormányzati képviselők és az önkormányzatnál leköteleződött emberek mindent elkövetnek, hogy bizonyos célok, fontos ügyek ne valósulhassanak meg, illetve, hogy saját kisstílű ügyecskéiket keresztül vihessék.


Nem voltam egyedül a bizakodásommal, hogy Csutoráné vezetésével, Darkó, Bánhidi, Ohr és Odri együttes erővel küzdenek akár egymás, akár bárki más ellen és mindent elkövetnek, hogy érdekkapcsolataik védelmében, a törvénytelenségek leplezésével tovább működhessenek: jó megélhetési politikusokként, kizárólag saját érdekeiket nézve és a korrupció minden formáját élesztve és kiaknázva.

De ez nem volna újdonság és különösebben nem is lenne káros, hiszen így működik a demokráciának csúfolt jelenlegi intézményrendszer - csakhogy!

A civil kontroll

A korrupcióval és a törvénytelen és polgárellenes intézményekkel és intézkedésekkel szemben, a polgárokat megvédeni a civil kontroll hivatott. Ami igazán súlyos a budakeszii állapotokban az a civil kontroll lehetőségének fölszámolása az önkormányzat által: jelenleg Budakeszin nincsen olyan civil szervezet, amely a polgárok érdekeit a szükséges függetlenséggel és elfogulatlansággal - tehát a civilek érdekében tevékenykedve - képviselné. Ez pedig nagyobb baj, mint az önkormányzat szakértelmének hiánya, vagy kifejezett káros működése, a lakosok háta mögött kötött alkuk, a város vagyonának és a közösség jövőjének elherdálása, a korrupció és a távlatok nélküli városvezetés. 

Az önkormányzat álságos együttműködése és részvétele a civil tevékenységekben arra megy ki, hogy komoly ügyek ne kerüljenek nyilvánosságra. Ez is érthető, hiszen egy olyan önkormányzat számára, amely a törvényesség határán lavírozik, minden civil kontroll életveszélyes. Ráadásul nem is kell ehhez semmi különösebb erőfeszítés: anélkül, hogy egyetlen negatív vélemény elhangozna, csupán amiatt, hogy a civil szférában az önkormányzat nem irányít 100%-ban, eleve ellenfélként kezelik az összes független csoportot. Ugyanakkor ott, ahol ők irányítanak, ott a korrupció beszél és leginkább semmi pozitív és előremutató nem történik. Ez azt jelenti, hogy egy olyan helyzetben, mint ami Budakeszin kialakult, a civilek rákényszerülnek az oppozícióra, mert eleve opponens helyzetbe állítják őket önkormányzati oldalról és ehhez az állapothoz csak az kell, hogy függetlenek legyenek és akarjanak maradni. 

Mit tehetnétek ha civilek volnátok?

A civilek kezében rengeteg törvényes lehetőség van, a kérdés az, akar-e élni ezekkel a lakosság, vagy a civilek inkább a korrupció farvizén próbálnak befutni – amivel soha nem fognak nyerni, csak utolsók lehetnek az érdekekkel kilincselő és a "korrupciós ökoszisztémában" összefonódott tagok között.

Mi történik, ha elhallgat a civil hang? Jöhet a csalás a korrupció és a suttyomban eltervezett és utólag már nem leállítható vagy visszacsinálható ügyek: mert minden stikli, csak csírájában fojtható el. A civil kontroll csak akkor hatásos, ha az önkormányzati törvénysértéseknek elejét tudja venni. Ugyanakkor azokról az ügyekről még nem is szóltam (és én persze a Bodzás árokra gondolok elsősorban), amelyeket képviselni kellene!  

Számoljatok el magatokkal!

Tegyétek föl a kérdést Darkó elnök úrnak, hogy vajon mit kap a Natúrparkért Egyesület a win-win elv alapján a PP Zrt től vagy az önkormányzattól? Egyáltalán: miféle értéket tud létrehozni egy Egyesület egy ilyen machaivellista önkormányzattal együttműködve? 

A Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület eszköz az önkormányzat kezében. Az egyesület működése az önkormányzat számára csak akkor legitim, ha semmi mást nem csinál, csak eljátssza a rá kiosztott szerepet, ami olyan káros, hogy jobb volna, ha az egyesület megszűnne létezni, különben csupán az önkormányzat (és a PP Zrt) propaganda céljait szolgálja ki. A másik fél éppen a pszeudo-civil szervezet intézményét kihasználva nyeri meg azt a hamis látszatot, mintha tökéletes összhangban dolgozna a „civil együttműködés” mentén: ezt egy (nevezzük nevén) kollaboráló „civil” szervezet nélkül nem tudná megtenni – az így kialakult helyzetben az egyesület létezésének egyetlen értelme tehát (hiszen semmilyen érdemi munkát nem végez, mert nem kap rá teret és mert nem áll módjában egyébként sem) a valódi, igazi civil érdekérvényesítés tevőleges megakadályozása.

Olvasmánynak ajánlom figyelmetekbe:

… mert örömest engedelmeskednék azoknak, akik nálam többet tudnak, helyesebben viselkednek, sőt sok dologban még azoknak is, akik nálam se többet nem tudnak, s nem is viselkednek helyesebben-, a kormányhatalom, mondom, még mindig tökéletlen: ahhoz, hogy feltétlen igazságos legyen, az alattvalók szentesítésére és beleegyezésére volna szüksége. Nem lehet teljes joga személyemre és vagyonomra, hanem csak annyi, amennyit átruházok rá. Az abszolút egyeduralomtól a korlátozott egyeduralom felé, a korlátozott egyeduralomtól a demok-rácia felé történő haladás az egyén igazi tisztelete felé való haladást jelenti. Még a kínai filozófus is elég bölcs volt ahhoz, hogy a birodalom alapjának az egyént tekintse. Vajon a demokrácia, mai formájában, a kormányzás legtökéletesebb módját testesíti-e meg? Nem volna-e lehetséges még egy lépést tenni az emberi jogok elismerése és megszervezése felé? Addig nem lesz igazán szabad és felvilágosult az állam, amíg az egyént mint magasabb és független hatalmat: mint saját hatalmának és autoritásának forrását el nem ismeri, s nem ennek megfelelően bánik vele. Képzeletben elgyönyörködöm egy olyan államon, amely végre megengedheti magának, hogy minden emberhez igazságos legyen, s az egyénnel úgy bánjon, mint felebarátjával; amely még azt sem tartaná a nyugalmával összeférhetetlennek, hogy egyik-másik egyén távol tartja magát tőle, se nem avatkozik bele az ő dolgába, se nem hagyja magát abba belevonni, feltéve, hogy az illető teljesíti minden felebaráti és embertársi kötelességét. Az állam, amely ilyen gyümölcsöt terem, s hagyja, hogy az, mihelyt megérik, lehulljon, előkészíti az útját egy még tökéletesebb és nagyszerűbb államnak, amelyet szintén elképzeltem magamnak, de eddig még sehol sem láttam.

Jelen levelem aktualitását ez a cikk adta, mely a helyi lapban jelent meg.