Természetesen van spontán településfejlesztés is (ami Budakeszin Makkosmária és Nagyszénás-zug területén zajlott/zajlik), amikor minden törvényes módot kikerülve, egyszerűen az történik, amit valaki a fejébe vesz és oda és azt épít, ami jólesik neki. Ez persze az önkormányzaton múlik: nyilván ilyesmi nem történhet ott, ahol az önkormányzat valóban kormányoz is és nem azon múlik egy-egy ilyen építkezés, hogy ki kinek a kije vagy ki kinek mennyit fizet.
Egy település fejlődése
Voltaképpen a kérdés ott dől el, hogy életminőség jellegű fejlődés vagy fejlesztés történik-e vagy csak a beépített terület terjeszkedik. Az előbbi esetben a lakosok életlehetőségeinek és a közösség egészének (mint csoportnak) a fejlődéséről van szó. A második esetben a városvezetés vagyongyarapodásáról, egyes telektulajdonosok érdekeiről van szó és a közösség széthullásával jár.
A törvény az életminőség fejlesztésre koncentrál
A fent említett É.t.i. éppenséggel a közösség érdekeit tartja szem előtt, mi több, explicite erről szól (a kiemelés általam):
7. § (1) A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.valamint:
8. § (1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. (fölsorolás)
Nehéz félreérteni, hogy mit jelenthet az érdekek összehangolásának ilyen egyértelmű megfogalmazása. A magánérdekek és a közösségi érdekek valamilyen formában tehát kapcsolódnak és egyúttal ütköznek is - nade erről a törvény másutt is szól és tisztázandó, hogy mi is ez az ütközés igazából.
Közösségi és magánérdek
Ha a településfejlesztés valóban valamilyen aktív elhatározás és nem a korrupcióból kitenyésző spontán folyamat, akkor úgy zajlik, hogy a település saját vagyonának terhére fog bele. Az önkormányzatnak ugyanis kötelezettségei vannak minden új lakóterület kialakításával kapcsolatban.
A természet- és környezetvédelmi vagy egyéb, magasabb megfontolás mellet, leginkább ezért ütközhet a magánérdek a közösség érdekeivel. Ha egynéhány telektulajdonos szeretné beépíteni a telkét, az már nem fogja érdekelni, hogy a településnek nincsen pénze a keletkező terhek vállalására, ők maguk pedig nem hajlandóak a szükséges anyagi terhet átvállalni (persze köthetnek településfejlesztési megállapodást).
A másik út az, ha a település vagyonából fedezik a telektulajdonosok érdekeinek anyagi feltételeit, akik még mindig olcsóbban megússzák így, a polgármester, a jegyző és a főépítész megvesztegetésével, mintha nekik kellene az egész költséget vállalniuk. A lakosság többi részén kívül így mindenki más a legjobban jár.
Az önkormányzat kötelezettségei
Mindazokat a területeket, amelyeket az ök. belterületbe óhajt vonni, minden helyen, amit beépíteni szándékozik, létre kell hoznia a szükséges infrastruktúrát (stb.), de olyan anyagi forrásból, amit direkt erre különít(ett) el. Ezért kell úgy bevállalja a törvényben számára előírt kötelezettségeit, hogy ezzel ne vonjon el forrásokat más feladatoktól, sürgősebb, fontosabb, a közösség javának szolgálatára fordítható vagyonából. Ha tehát a település lepusztult, nincsen munkalehetőség, nincsen vagy rossz az úthálózat, az óvoda vagy iskola omladozik, vagy a tanerő silány, az orvos kutyaütő, nincsen vezetékes víz vagy csatorna, akkor nem az a megoldás, hogy a település lakópark építésére ad engedélyt és földterületének egy részét erre a célra eladja: az új lakóterület ugyanis újabb, további terheket jelent.
A településfejlesztés iránya
Így az marad az egyetlen járható út, ha a település az új lakóövezetek kijelölése előtt olyan forrásteremtést tud végrehajtani, ami fedezi a szükséges költségeket (infrastruktúra kiépítése, iskola, óvoda, egészségügy, stb.).
Előrefelé menekülni
Ezt szokták mondani, erre a helyzetre. Például ilyen jellegű lépés valamilyen munkahelyteremtés vagy ipari vállalkozás bevonzása, adóbevételek növelése, befektetői tőke bevonzása, stb.
Éppen ez az a folyamat, amire a településfejlesztés való.
Jövőkép
Ideális esetben a település olyan jolétben tobzódik, hogy az ök szinte nem tudja mire költse a pénzét. Valami ilyesmi. De ez a helyzet meglehetősen ritkán figyelhető meg mifelénk, ahol legtöbbször még az iskoláknak sincsenek rendes taneszközeik, az orvosok kegyetlen körülményekkel küzdenek, az utak pedig nagy átlagban vagy rosszak, vagy nagyon rosszak és az emberek nem életminőségükért hanem egyáltalán megélhetésükért aggónak.
Egyszerűen, nem nagyon van olyan település, ahol elmondható lenne, hogy az emberek életminőségén ne lehetne javítani. De ennek nem a település terjeszkedése az egyetlen módja.
A jövőkép fontossága
Ha nincsen jövőkép, akkor nincsen fejlődési irány, az életminőség javítását célzó szándék, elkötelezettség. Ha az ök. nem fektet hangsúlyt saját vagyonának (tehát nem a település potentátjai vagy politikusai vagyonának) gyarapítására, akkor bizonyosra vehető, hogy a "jogos magánérdek" is csorbát kell szenvedjen - a közösségről már nem is beszélve.
Átláthatatlanság
Budakeszi vezetése minimum két alternatívát fontolgat. Az egyik a Pilis Parkerdő kegyeinek elnyerése, a másik egy új szennyvíztisztító üzem építése. Amit ettől várnak, az már sokkal kevésbé átlátható. Amit pedig településfejlesztésen értenek az egyenesen fölfoghatatlan. Bizonyosan lenne pár jószándékú ember, aki további ötleteket tudna adni, hogy Budakeszi város milyen irányban haladhatna és mit is jelent a településfejlesztés, hogyan kellene hozzáfogni, mi a célja, mit lehet elérni vele. Jelenleg az önkormányzat valami másra használja a településfejlesztést, de semmiképpen nem a közösség összekovácsolására, az érdekek egyeztetésére, az életminőség javítására.
A szennyvíztisztító üzem fölösleges, mert Budakeszi (Budaörsön keresztül) töredék költséggel és minimális környezeti terheléssel köthetne be a Budapesti szennyvízhálózatra. Mellesleg szólva, egy új szennyvíztisztító alapfeltétele lenne a csapadékelvezető és a szennyvízelvezető csatornahálózat szétválasztása. Ez állandó jellegű probléma a településen és megkerülhetetlen is - a helyi szennyvíztisztító megépítésével éppen ezt a gondot akarják megkerülni.
A Pilis Parkerdőgazdaság kegyeit pedig nem kellene keresni, mert abból a településnek semmilyen haszna nem származhat. Az elkerülő útnak csúfolt, és voltaképpen feltáró útnak szánt út megépítésével, amelyet a PP Zrt. a Vadasparkhoz szeretne építtetni, Budakeszi közlekedési problémái szemernyit sem csökkennek, ami az átmenő forgalmat illeti. A belvárosi rész helyzete ugyanolyan marad (a problémák fő oka a Budapestre vezető utak áteresztőképessége) és a nyugati városrész is el fog szennyeződni, mi több, a belső városrész levegője is tovább fog romlani emiatt.
Talán van más megoldás is, mint ez a két alternatíva, ahol vagy utat épít a város a PP Zrt. számára, vagy szennyvíztisztítót a helyi vállalkozók kedvéért.
Talán van más megoldás is, mint ez a két alternatíva, ahol vagy utat épít a város a PP Zrt. számára, vagy szennyvíztisztítót a helyi vállalkozók kedvéért.
Jól mutatja a vezetés szándékainak átláthatatlanságát az, ahogyan a civilek összefogását próbálják megakadályozni egymásra mutogatással vagy ígéretekkel (oszd meg és uralkodj), civil szervezetek működését ellehetetlenítik és mindeközben a legjobb arculattal mosolyognak, mintha minden rendben lenne és a háttérben valami egészen más valósul meg, mint amit a civilek akarnak.
A mefisztói ténykedés, amit művelnek jól megfigyelhető a tavaly decemberi lakossági fórum videó felvételein.
Lakossági fórum videói
A sok mellébeszélés vége az, hogy nemigen tudja a város vezetése, mit is akar vagy mit is kellene tennie. Azokat pedig, akik erre nézve különféle ötleteket adnak, nem hallgatják meg: talán azért nem, mert akinek ötlete van, annak ritkán van pénze is ahhoz, hogy ne csak az ötletet valósíthassa meg, de még a magát kérető önkormányzatot is lefizethesse.
Még az is előfordulhat, hogy eszébe sem jutna ilyesmit tenni, akkor sem, ha volna miből.
Ahogyan egy nálam bölcsebb valaki∗ írta volt a fejlődésért szükséges erőfeszítésről és arról a jövőről, ami az emberek életét jobbá teheti:
"...ilyen az a holnap, amelynek hajnalát puszta idő-telés sosem hozhatja el."
"Nem foglalkozhatunk csak a tünetekkel. A jelenségek gyökeréig kell elhatolnunk a környezet megújulásának elősegítésével és az emberek bátorításával, hogy önmaguk érdekeiért cselekedjenek. Mindaz, amit az emberek bevonása nélkül teszünk az érdekükben, nem lehet hatékony."
Wangari Maathai
∗ Henry David Thoreau
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése