Budakeszi értékelés - 2014

a Budakeszi Bodzás árok környezete

Valóban légből kapott és naiv elképzelés volna egy zöldturisztikai centrum létesítése Budakeszin? A Budakörnyéki Natúrpark pedig megalomán képzelődés? Vagy semmi más akadálya nincsen, csupán az önkormányzat alkalmatlansága?

a környék szomorú arca: oda nem illő, alkalmatlan hasznosítás erőltetése
a területkezelő részéről: vadkerítésekkel és hiábavaló korlátokkal 

Először a Nádas-tó védett területről

Mint azt korábban írtam, a Natúrparkért Egyesület sikeresen tárgyalt a Nádas-tó védett területének ügyében a terület vagyonkezelőjével, ezzel pedig lehetővé vált egy ezidáig csupán de iure védett vizes élőhely de facto természetvédelmi kezelése. A budakeszi önkormányzat, amelyre ebben az ügyben semmiféle anyagi teher nem hárult, tettlegesen megakadályozta a dolog kivitelezését (értve ez alatt, hogy azt a gesztus-szintű beleegyezést - amelyet olyan gyakran hangoztattak akkor, amikor még semmi következménnyel nem járt – is megtagadták, ami nélkül a dolog nem volt kivitelezhető). Akkor nagy hibát követtünk el: be akartuk vonni az önkormányzatot a dologba: de a visszautasítás után vissza kellett volna mennünk a vagyonkezelőhöz és az önkormányzat megkerülésével és kihagyásával megvalósítani a Nádas tó természetvédelmi kezelését!

Városfejlesztés

A védett területeket (a Bodzás árok és a Nádas tó) törvényben előírt kezelési tervvel kell oltalmazni. Civil egyesületként beadványt adtunk be az önkormányzathoz, többek között a védett területek kezelési terveivel illetve egyéb fontos részekkel. Ez megtekinthető teljes terjedelmében: itt

Az ilyenfajta civil oldalról érkező észrevételek nem kell, hogy bekerüljenek a település fejlesztési terveibe: erre semmilyen törvény sem kötelezi a városvezetést. Településfejlesztési hozzájárulás néven fizetett bizonyos pénzösszeggel egyes érdekek (szerződéses kereteken belül) érvényesíthetőek. Korábban ismertettem már a városvezetés által elképzelt településfejlesztés egyes részleteinek problematikus voltát, de amivel az összkép röviden jellemezhető az a jövőkép tökéletes hiánya - vagy jobban mondva: olyan jövőkép, ami nem jövőkép valójában, mert a múltban gyökerezik, semmi egyéb nem lévén, mint a múltban tett ígéretek beváltása, egyesek fedezése a köz kárára. Ha lesz újabb változás, akkor az további zöldterület-beépítés, ipartelep létesítés, útépítés - vagyis a város élhetőségének lassú de biztos visszaszorítása meg néhány dilettáns intézkedés (mint amilyen a Fő utca felújítása volt). De a Budakesziek már hozzászoktak ehhez. Jó ez nekik!

Együttműködés

Leírtam azt az esetet is, amikor a város nagyembere (vagy legalábbis már sok önkormányzatot kiszolgált) potentátja, Bánhidi László, igyekezett a civil érdekérvényesítés útjába állni – ami jellemzően mutatja az önkormányzat hozzáállását a civil körrel való együttműködés kérdéséhez. Azonban ez az együttműködés fogalmát egyoldalúan felfogó városvezetés nem csupán saját városában ellenséges, de elutasítja az együttműködést a környező városokkal is: Budaörssel például. Szembe menni a legerősebbel, nem jó politika és nem jó politikus, aki nem jól politizál.

Budakeszi környéke: a Huszonnégyökrös hegyi feketefenyő-bonsaik

 Turizmus, természetvédelem, helyi gazdálkodás

Sokszor fölmerülő kérés (nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezünk a megoldásra és hazai szakemberek is készséggel segítenek), hogy a Budapesti agglomerációban jelen lévő turisztikai igényt végre valahára valamiféle színvonalon egyáltalán kielégítsék. Budapest környéke, a területkezelő szerv (általam is leírt) hozzáállása folytán, nélkülözi azokat a szolgáltatásokat, amelyekre szükség volna. Amit kínálnak részint kevés, részint pedig színvonalon aluli. De leginkább messzemenően elégtelen: Budapest környékén olyan természeti értékek vannak, amelyeknek a megőrzése kizárólag a turisztikai igények kielégítésével EGYÜTT lehetséges. Maga a területkezelő is tisztában van azzal, hogy a legnagyobb nyereséget a turisztikai ágazattal termeli: ennek ellenére nem hajlandó arra a szemléletváltásra, ami egy ökoturisztikai feladat ellátásához alapvetően szükséges. Ezzel együtt a természeti értékek pusztulnak, a területek adottságai kihasználatlanul maradnak és a turisztikai igények is kielégítetlenek. Ehhez jön még az önkormányzatok kirekesztettsége a környezetükben található területek ökoturisztikai hasznosításával termelhető nyereségből. A területkezelő a rá bízott vagyonnal képtelen gazdálkodni, annak sem megőrzését sem fejlesztését, sem hasznosítását nem oldja meg, azokat az önkormányzatokat vagy civil szervezeteket pedig, amelyek ilyen jellegű hasznosításba fognának egyszerű hatalmi helyzeténél fogva kiszorítja a területről.

Az egyetlen lehetőség

Bemutattam Budaörs polgármesterének hozzáállását és annak Budakeszi polgármestere részéről történt fogadtatását is: Wittinghoff Tamás hajlandó lett volna támogatni anyagilag egy zöldturisztikai célpont létrehozását Budakeszi területén, ha Budakeszi ezzel kapcsolatban felkereste volna – Csutoráné ezt a lehetőséget fontolóra sem vette. A turizmus kitörési lehetőség lenne Budakeszi számára. Az egyetlen ilyen lehetőség. 

Budakeszi jelenlegi városvezetése két ízben is, indoklás nélkül elutasította a tálcán kínált lehetőséget, hogy erre az útra léphessen.

Naiv elképzelés?

Ha a területkezelő parkerdőgazdaság nem tekintené a zöldturizmus-profilú beruházásokat konkurenciának és egyetlen rentábilis ágazatát fenyegetettnek ezek által, olyannyira, hogy ilyen kezdeményezéseket minden erejével megakadályozzon, vagy ha Budaörs polgármestere nem látna lehetőséget a dologban olyannyira, hogy látatlanban is támogatja – illetve ha a hazai és nemzetközi példák nem mutatnák homlokegyenesen az ellenkezőjét, akkor akár légből kapottnak is gondolhatnánk a zöldturizmus-általi területhasználatban rejlő lehetőségeket.

göcsörtös tölgyek a Huszonnégyökrös hegy oldalában

Kié a konc?

Nyilvánvaló a turisztikai szolgáltatások elégtelensége, színvonaltalansága és egyoldalúsága, de nyilvánvaló az ökoturizmus által képviselt magas színvonalú elvárások létjogosultsága is. A kérdés tehát nem az, kié lesz a zsíros konc, hanem inkább az, hogy aki a budai régióban kiszolgálja majd a turisztikai igényeket, milyen hozzáállással teszi ezt: vajon rombolni fogja-e a terület természeti értékeit, vagy éppen ellenkezőleg jár el és a turisztikai igényeket nem fogja elébe helyezni a természetvédelem követelményeinek. A jelenlegi területkezelő eleddig képtelen volt ezeket a látszólag különféle feladatokat összehangoltan ellátni. Ideje volna váltani és végre rendbe tenni ezt a problémát: ekkor ugyanis végre értékessé válhatnának az olyan területek, mint a Bodzás árok, a Nádas tó környéke vagy a Kecskehegyi löszvágatok, melyek most a területkezelő és az önkormányzatok számára értéktelenek a turistáknak pedig ismeretlenek és telekspekulációk és fölösleges útépítés fenyegeti őket.

a képen az a löszvágat látható, ahová a Pilis Parkerdőgazdaság a Vadasparkhoz vezető bekötőutat tervezi:
az utat a parkerdő nem építheti, ezért Budakeszi város építené meg "elkerülő út" néven

.