Fenntartható természetvédelem

 "Természetvédelem - a fejlődés ellen?" - Mezei Mária válaszol

Sokszor merül föl ez a kérdés, mintha két ellentétes dologról lenne szó.

Pedig ez a legkevésbé sem igaz - egyik oldalról sem: sem a természeti értékek megőrzése, sem az emberi élet minőségének megőrzése szempontjából. Erre számtalan példával szolgálhatunk a Világ minden pontjáról. Nem Magyarországon lévő nemzeti parkok eredetileg olyan természeti értékek megőrzésére létesültek, amelyek ma nem léteznének már, ha nem óvták volna meg őket ilyen módon: mint John Muir kezdeményezése, amely megóvta a mamutfenyők megmaradt ősöreg példányait korának emberi ostobaságától és mohóságától.

John Muir természetvédelmi aktivista, polihisztor, gondolkodó

John Muir és president Roosevelt

A politika szerepe

Az eltelt időben  bebizonyosodott, hogy a természetes élőhelyek megőrzése létfontosságú az emberi faj fennmaradása szempontjából, ugyanakkor és éppen emiatt lehetetlen az emberi közösségek bevonása nélkül: ami sok esetben azt is jelenti, hogy lehetetlen politikusoktól vagy intézményektől várni a cselekvést.

Gazdasági vagy politikai szereplők ellenérdekeit leküzdő közösségek állnak ki a természet megőrzéséért amikor ráébrednek, hogy saját jólétük érdekében ezt kell cselekedniük. Ilyen magánkezdeményezések is elterjedt megoldások, amelyek követhető példát jelentenek.  

Wangari Maathai Nobel-díjas polgárjogi aktivista,
a modern természetvédelem eszméjének megtestesítője

Állatkertek, füvészkertek, parkok, bemutatóhelyek - mint genetikai Noé-bárkái

Önfenntartó természetmegőrzés? Ha valakinek kételyei lennének, hogy természetvédelem lehet-e képes önmagát fenntartani, akkor látogasson el a London szívében működő egyik ilyen intézménybe, a London Wetland Centre-be.

Sir Peter Scott-tól ered a genetikai szintű megőrzés gondolata, amelyet nem csupán a szabad természetben lehetséges megvalósítani, hanem voltaképpen adva vannak hozzá a feltételek a füvész- és állatkertekben is. Talán nem meglepő, hogy Sir Peter Scott ugyanaz az ember, aki a Wetland Center ötletét megálmodta.

Wetland Centre - London térképén

A London Wetland Centre madártávlatból

Sir Peter Scott vadludak társaságában

 Budakeszi - az élhető természetvédelem zarándokhelye...

...lehetne.

Aki nem tette még meg, látogasson el Mezei Mária művésznő Budakeszin álló házába. Érdemes ezt azoknak is megtenniük, akik első hallásra ezt nem tartják vonzó időtöltésnek mert inkább a természetrajz iránt érdeklődnek és szeretnek sétálni az erdőben, esetleg maguk sem tudják, miért, de jobban érzik magukat ha madárdalt hallanak, szél suhogását, patak csobogását.

De főleg azok, akik magukat természetvédőnek tekintik...

Mennyit ér a természet?

A Natúrparkok vagy akár a Wetland Center-ek egyformán bizonyítják azt, hogy financiálisan fenntartható természetvédelem igenis létezik. Egyszerűen ez szemlélet kérdése. Miért ne volna lehetséges turisztikai bevételekből finanszírozni nagy kiterjedésű területek megőrzését is akár? Szemlélet kérdése! 

Szenvedély és feladat

Természetvédők, természetszerető emberek menjenek el Mezei Mária házába, menjenek el mégiscsak oda: a művésznő egykori nyári lak gyanánt használt házának szalonjába.

Antik bútorok, antik csillár és perzsa szőnyeg - egy polgári jólét minden kellékével és kényelmével berendezett házat fognak találni. Egyetlen kivétellel. A művésznő messze megelőzte korát, kora szemléletét és mindenkinél előbb megvalósította a természetmegőrzésnek azt a módját, amelyet mi, manapság csak próbálgatunk egyáltalán ésszel fölérni - nem nagy sikerrel. 

Akit nem ragad magával ennek a szalonnak az üzenete, az inkább nyisson vasboltot, minthogy a természet megőrzésébe beleszólna.

Polgári fecskelak

A ház ablakát a tavasz közeledtével a művésznő utasítására kinyitották és nyitva tartották egészen a nyár végéig, hogy a fecskék, melyek a csillár fölött építettek fészket, gondozhassák az utódaikat. 

a csillár fölött, a kis sárkupac - az egy fecskefészek

Budakeszi az állatorvosi ló

Amikor 1980-ban Schmidt Egon ornithológus, publicista közbenjárására a budakeszi tanács védetté nyilvánította a Bodzás-árok és a Nádas-tó területét, talán még Ő maga sem tudta fölmérni ennek a vívmánynak a jelentőségét. Ismerve az azóta elszállt idők történetét ezeknek a területeknek a hányattatásaiban, ma már látható, hogy egyik terület sem létezne, ha Schmidt Egon nem harcolja ki oltalmukat. Az agglomerációs önkormányzatokhoz hasonlóan Budakeszi vezetése sem képes meglátni a természeti értékekben rejlő lehetőséget. Budakeszi hozza a sematikus hibákat és nem tudja kiharcolni saját érdekeit a településeken élősködő és fojtogatóan minden kezdeményezést ellehetetlenítő környéki területkezelővel vagy a telektulajdonosokkal szemben.

Schmidt Egon dedikál

Nagyon egyszerű!

Azzal kezdtem ezt az írásomat, hogy a természetvédelem nem a fejlődés gátló tényezője és megfordítva: a fejlődés sem ellentétes a természet megőrzésével. Hoztam rá számtalan példát, utána is lehet járni annak, akinek mindez nem volt elég.

De mi köze ennek Budakeszihez?

A Nádas-tó megőrzésének egyetlen gyakorlati beavatkozás a kulcsa, ez pedig a természetes vízutánpótlás segítése. Nem Balaton fog megjelenni Budakeszi határában, hanem egy - vélhetően időszakosan elöntött  - vizes élőhely. Ennek érdekében alig kell tenni valamit is. Minimális földmunkával a tó eredeti medrébe hordott töltőanyagot ki lehet annyira szedni, gátként felhasználni, illetve a tómedret a környéki vizesárkokkal úgy össze lehet kötni, hogy egy mélyedés keletkezzen, amely a felszíni illetve felszín alatti vizek gyűjtője, olyan módon, hogy a környék vegetációjának fennmaradását biztosítsa ezáltal az élőhely az elvárt állatfajok számára  megfeleljen. 

Nem lesz a Nádas-tóból Wetland Center, sem Kew Gardens, sem Secoia Nemzeti Park - de egy élőhely, amit mi mentettünk meg az utókornak.

Ennyi!
(a Nádas-tó vizionált képe a mederbe visszairányított vízzel /Dukay/)

Minek?

Minek kell egy értékes, unikális természeti képződményt megőrizni?

Egyfelől azért, mert létesíteni nem vagyunk képesek ilyesmit, ha egyszer botor módon elpusztítottuk. Másfelől azért, mert ilyen természeti különlegességek lehetőséget adnak arra, hogy egy jövőképet valósítsunk meg a város számára: olyan jövőképet, amiben a város fő bevételi forrása, szolgáltatásai, hosszú távú programja a természeti értékek köré épülnek, azok megőrzésére alapoznak.