Mire megy a pénz?

Mire megy a pénz Budakeszin?

Gondoljunk bele, hogy mekkora bevétele van egy városnak a lakosság illetve mekkora a gazdasági résztvevők után! Ha a város sok bevételt akar, akkor növekednie kell - de ha a város lakóváros akar maradni, akkor ez a növekedés nem a köz érdeke. A fejlődés ekkor az egyesek érdeke.

Azt, hogy a város bevételei mire mennek el, nehéz követni, mert az ök nem számol el a lakosság felé. Az Uniós támogatással megvalósuló fejlesztések kizárólag a kiírt pályázatok tematikáját követik, tehát nem feltétlenül az fog létesülni, amire szükség lenne. A város vagyona nem a meglévő infrastruktúra felújítására vagy közterületek rendezésére, vagy más, minőségi változásokra fordítódnak.

Az önkormányzat telkeket vásárol belőle, iparterületek létesítésére - legalább is ezzel dicsekedett a polgármester a saját FB oldalán. 

A településfejlesztési hozzájárulásokat, amit a kasszába fizetnek az érdekeltek, mondhatni bizonyos meghatározott célra adják - de ez a cél megint csak az egyesek érdeke és itt lehetősége van az önkormányzatnak nemet mondani. Feltéve, ha van jövőképe. Vannak azonban olyan érdekek, amelyek a lakóvárosból iparvárost akarnak alakítani és ezeknek az érdekeknek a város nem mond ellent. 

A budakeszi önkormányzatnál szeretnek a "nyomás"-ra hivatkozni, amely kényszeríti őket a cselekvésre. De ez a nyomás a valóságban nem létezik. Semmi nem kényszeríti az ök-ot, hogy azt az utat járja, amit eddig és szembe menjen a közösség többségi érdekeivel és kiszolgálója legyen azoknak, akik többet fizetnek. A pénz útja azonban, innentől kezdve vélelmezhető: nem a köz szolgálatában kerül felhasználásra. 

Az egyén és a köz

Vesszőparipám, hogy a Budakeszi önkormányzatának nincsen jövőképe. Aki ide költözne és a szomszédoktól, ismerősöktől érdeklődik, nem fognak tudni olyan jövőbe mutató városfejlesztési tervet elmondani, ami alapján az új lakos tervezhetné itt tartózkodását esetleg letelepedését.

Nem volt nehéz kitalálni, hogy a lakosok nagy része ellenezne egy új útépítésben megtestesülő városterjeszkedést. Miért? Mert Budakeszi lakosságának nagyobbik része (az ök várakozásaival ellentétben) nem közömbös a zöld területek megmaradása vagy eltűnése kérdésében. 

Az egyéni érdekek persze lehetnek eltérőek, de mégiscsak kitalálható az, hogy akik Budapestről egy kvázi vidéki helyre (amilyen Budakeszi is) költöznek, azok éppenséggel a nyugalmat keresik. 

Mi a jövőkép?

Amikor bemegy valaki az ök-ra, a falakon nagy transzparensek hirdetik, hogy Budakeszi megtelt. Sem a TSzT sem a HÉSz nem támogatja a további beépítéseket, de ezt még azelőtt közlik a leendő polgárral, hogy az beérne a hivatalba. 

Óriásplakát hirdeti a település határán. Ez a polgármester választáson induló jelöltek fő jelszava: "elég a beépítésekből"! Az önkormányzat meghirdeti új programját, amelyben a város bevételeit szolgáltatásokban, turisztikai ágazatban alapozza meg, ezért ilyen irányú fejlesztéseket eszközöl illetve támogat.

Polgári engedelmesség

A demokrácia lényege, hogy a politikusokat lehet váltani, mert számon kérhetőek. Amennyiben nem a köz érdekében cselekszenek, vagy nem követik a törvényeket. De leválthatóak akkor is, ha nem fogalmaznak meg egy kiszámítható jövőképet, hogyha emiatt, az itt lakók nem tudják tervezni az életüket. 

Valójában minden polgárnak, minden városban, minden országban részt kellene vennie a közügyekben - ez így lett kitalálva, így van értelme. Ha a lakosság közönyös, ha nem érdeklődik a közügyek iránt, akkor az egyéni érdekek fognak érvényesülni - akár a köz egyetértésével ellentétben, a nagy többség akaratával szembemenve is.

A természetvédők felelőssége

Különösen nagy a felelőssége azoknak, akik elkötelezettek a természet megóvása mellett. Nekik tudniuk kell, hogy az emberek bevonása nélkül minden igyekezetük hiábavaló. Ezért lehetetlen kompromisszumot kötniük olyan önkormányzattal vagy területkezelővel vagy területtulajdonossal, aki nem működik együtt. Budakeszi önkormányzata hozott rendeletet a védett területekről, ugyanakkor következetesen szembe megy ezekkel a rendeltekkel és arra játszik, hogy indirekt módon felszámolhassa a védett értékeket, melyek tervei útjában állnak. A természetvédők pedig beleegyezőleg asszisztálnak a dologhoz. Budakeszi önkormányzata szoros együttműködésben a környéki területkezelővel és a legnagyobb telektulajdonossal, a Pilisi Parkerdőgazdasággal, kéz a kézben lehetetlenítik el a lakossági kezdeményezéseket és szolgáltatásokat, mondván, hogy ezen a területen csak a PP Zrt-nek van joga bármit is vállalkozni.

Ilyen módon a lakosság számára nincsen kezdeményezési lehetőség, semmilyen formában nem tud érvényre jutni a természetmegőrzés, mert alávetett más érdekeknek - amire legjobb példa a budakeszi vadaspark körül található körbezárt terület: az egy vadaskert, ahol a terület eltartóképességét meghaladó egyedszámú vadat tartanak bezárva, vadászati céllal - igaz, hogy egy szigorúan védett területről van szó. 

Akadály vagy cél?

A PP Zrt számára a védettség az akadály, ami hátráltatja - a zöldturizmus számára a védettség (és a védett érték) megőrzése maga a cél. 

A budakeszi természetvédőknek folyamatosan kongatniuk kellene a vészharangot és állandóan számon kérniük az ök-tól, a védett területek megőrzésére tett intézkedések elmaradását. Ehelyelett kicsinyes játszmákba bonyolódnak, engedményeket tesznek, támogatják a helyi vezetést, ki tudja, milyen célt lebegtetve a távolban. 

Fenntartható természetvédelem

A hazai természetvédők nem tudják átlépni az árnyékukat. Azt képzelik, hogy a természeti értékek megóvása valamiféle szervezet feladata és kutya kötelessége. De Magyarországon nincsen ilyen szervezet. Sem a nemzeti parkok, sem az önkormányzatok, sem a területkezelők, sem az állam nem vállalja ezt a szerepet. Marad a civil érdekérvényesítés. Ez a helyzet ugyanakkor azt is jelenti, hogy anyagi forrásokat kell találni a természetmegőrzésre. Ilyen kezdeményezés a naturpark. 

Naturpark

A naturpark célja megőrizni azokat a természeti és kulturális értékeket, amelyek az ott élő emberek életéhez kötődnek. Az alapeszme lényege az emberek, a közösség, a többség nagyobb érdekének szem előtt tartása és az emberek bevonása ebbe a közösségbe. Az emberekre épülő gondolat önellátó rendszert képez és ennek a rendszernek az értékek megőrzése létfontosságú. Ez a közösség az egyetlen garancia arra, hogy természeti értékek fennmaradhassanak.