Elmélet - ismét

 

• A civilizáció nem követte a Gábor Dénes által javasolt utat, melyen a technikai fejlődés során az ember képessé válik a fejlődéssel arányosan csökkenteni a környezetre gyakorolt terhelését. Talán nem késő ebbe az irányba elindulni, de ezt nem mi fogjuk megállapítani, hanem maga a természet, amelyet kizsákmányolással és a nyelők túlterhelésével (sok egyéb mellett) egyformán rombolunk. 
• Az egyes ember érdeke saját környezetének egészségesen és élettel gazdagon fenntartása - akkor is, ha ezt nem éli meg saját mindennapjai során. A szükséges holisztikus, társadalmi szintű meggondolás alapjait is régen lefektették már és sokkal ismertebb az ide vonatkozó elmélet, mint ezen a téren alkalmazott, gyakorlat előfordulása. A megoldáshoz a Nash-egyensúly elérése lenne a célunk.
• Furcsa módon kevesen ismerik John Muir nevét. Bár mindenki járt már valamelyik Nemzeti Parkban, mégha nem is szándékoltan látogatta meg, azt kevesen tudják, hogy ennek a természetmegőrzési kezdeményezésnek az elindítója volt ő - noha ez a gyakorlat sokat változott az idők folyamán. 
• Talán az sem közismert, hogy egy másik megközelítés szerint, az állatkertek szerepe a modern korban sokkal fontosabb közönségvonzó attrakciónál. Gerald Durrel tudatosan törekedett az állatkert a génmegőrzési szerepének hangsúlyozására. A gondolat Sir Peter Scott sugallatára született, aki hasonló céllal hozott létre olyan vizes élőhely-menedékeket, ahol egyszerre valósított meg génmegőrzési és élőhely megőrzési célokat. 
• Wangari Maathai afrikai kezdeményezései az ivóvíz-hiányos területek lakosságának megsegítésére talán nem tűnik idevágónak, mégis lehetetlen megkerülni vagy kihagyni azt az elköteleződést, amellyel megvalósították céljaikat: erre az együttműködésre mindenhol máshol is szükség van ahol a természet megőrzése szóba kerül
• Budakeszi sajátságos és szerencsés helyzetének kiaknázására a Natúrpark-intézménye kínálja a legjobb megoldást - amiről korábban már írtam: budavidéki Natúrpark