Szintén a novemberi esős időben, valamikor a havazás előtti napokban tettem egy sétát a budaörsi kopárokon, a Csiki hegyeken. Sok csipkebogyót megettem mire sikerült olyan helyet találnom a sziklás-gyepes dombok déli lejtőjén, ahonnan ráláttam a Kőhegyre és az Odvas hegyre.
2011. január 4., kedd
Miért rossz, ha ...
A fenti kérdés úgy folytatódik, hogy "... a csapadékvíz és a szennyvíz ugyanabban a csatornában folyik el - és kerül be a szennyvíztisztítóba?"
Az új szennyvíztisztító tervezőinek mindez nem jutott eszébe?
Összegyűjtött érveimet továbbítottam a megfelelő platformra, de itt is közreadom:
1. A jelenlegi védett terület teljes (persze indirekt...) felszámolásával egyenlő, ha a jelenlegi szennyvíztisztító üzem felszámolásakor a területről ilyen módon elvezetett vizet nem pótolják valamilyen formában (ez pedig erősen törvényellenes is, egyébként)
2. Ha nem lenne a helyi védett terület, akkor is van egy szakasza a pataknak, amely egy nedves rét, tocsogós terület, azaz (elméletileg) ex lege védett terület (ha a jelenlegi patakmeder kialakítása nem száraztócsatorna-jellegű volna, még most is meg lehetne itt találni a 80-as években még megvolt nedves rét-foltokat) - ennek vízutánpótlását is csak törvénysértő módon lehet elvonni
3. A csatornahálózat nem bírja a nagy mennyiségű csapadékvíz és a szennyvíz együttes elvezetését, amit a nagyobb esőzések idején fel-feltörő, visszaömlő szennyvíz jól bizonyít
4. A Bodzás árok egész hosszában (a védett terület és az ex lege védett mocsaras rész nélkül is), az egész völgytalp árvízvédelmi terület és mint ilyen nem bolygatható, nem lehet rajta építkezni - legalábbis törvényesen nem - vagyis olyan módon lehet csak kezelni és hasznosítani, hogy közben ez az árvízvédelmi funkciója fennmaradjon
5. Az EU VKI szellemében eleve nem lehet a felszíni vizek kapcsán, azokra a kiszárasztás irányába ható intézkedéseket hozni
6. A szennyvíztisztító üzem (a jelenlegi és az új esetében egyformán) működésére negatív hatással van a csapadékvíz hűtő- higító hatása, tehát a szennyvíztisztító üzem hatásfokának növelése érdekében is fontos a szétválasztás
7. A Hosszúréti patak (ebbe folyik bele a Bodzás árok is) budapesti szakaszán folyamatos problémát okoz a nagyobb mennyiségű víz - az ott ható folyamatok negatív hatásainak csökkentésére a fenti szakaszokon a víz megtartására lenne szükség
A "hegymozgató" önkormányzat
Még november végén, volt alkalmam megnézni a Bodzás védett szakaszának felső határát, egy rövid kirándulás keretében. Esett az eső és minden csupa víz volt, ráadásul a hely, ahová sikerült bejutnom egy sűrű dzsinzsás. Viszont eléggé egyértelmű volt a helyzet.
Amit a térkép alapján illetve az előző terepbejáráskor sejtettem, az megerősítést nyert: a szennyvíztisztító üzem telekhatára néhány száz méterrel lejjebb "lett tolva" - és talán csupán véletlen, hogy a túlsó parton pont így létesülhetett egy nagyobb területű ipari telek. A lóláb nagyonis kilóg: a régi telekhatár merőleges volt a patak medrére. Az új telekhatárt egy kerítés jelzi, amely egy darabig a régi kerítés vonalával párhuzamosan halad, majd, amikor a patakot majdnem eléri (kb 4 méterre közelíti meg) kb 50 méteren át, a patakkal párhuzamosan fut. Tehát, a helyi védettségi rendeletben szereplő meghatározás alapján (miszerint a védett terület felső határa a szennyvíztisztító üzem kerítésének vonala, ahol a patak elhagyja a telket) a védett terület jó 100-150 méterrel délebbre kezdődik jelenleg.
Ennek mindenképpen szerettem volna utánajárni, mert még hasznos lehet egy ilyen információ, különösen ha sikerül nyomára bukkanni építési engedélyek, stb. formájában. De ennél sokkal sürgetőbbnek tűnt összeírni azokat az érveket, amelyek miatt Budakeszinek meg kell oldania a csapadékvíznek a Bodzásba törénő elvezetését és az árok szárasztó kialakításának megszüntetését.
Ellopták a védett területet!
bűntény a szennyvíztelep kerítése mentén
Amit a térkép alapján illetve az előző terepbejáráskor sejtettem, az megerősítést nyert: a szennyvíztisztító üzem telekhatára néhány száz méterrel lejjebb "lett tolva" - és talán csupán véletlen, hogy a túlsó parton pont így létesülhetett egy nagyobb területű ipari telek. A lóláb nagyonis kilóg: a régi telekhatár merőleges volt a patak medrére. Az új telekhatárt egy kerítés jelzi, amely egy darabig a régi kerítés vonalával párhuzamosan halad, majd, amikor a patakot majdnem eléri (kb 4 méterre közelíti meg) kb 50 méteren át, a patakkal párhuzamosan fut. Tehát, a helyi védettségi rendeletben szereplő meghatározás alapján (miszerint a védett terület felső határa a szennyvíztisztító üzem kerítésének vonala, ahol a patak elhagyja a telket) a védett terület jó 100-150 méterrel délebbre kezdődik jelenleg.
Ennek mindenképpen szerettem volna utánajárni, mert még hasznos lehet egy ilyen információ, különösen ha sikerül nyomára bukkanni építési engedélyek, stb. formájában. De ennél sokkal sürgetőbbnek tűnt összeírni azokat az érveket, amelyek miatt Budakeszinek meg kell oldania a csapadékvíznek a Bodzásba törénő elvezetését és az árok szárasztó kialakításának megszüntetését.
A természetért és az emberért - Wetland Center
Miért van az, hogy mégcsak gondolni sem tudtam arra, egy Wetland Center másutt létesülhetne, mint Budakeszin?
A Nádas tó rehabilitáció kapcsán fölvetődött ötleteimet elküldtem Dukay Igornak is (Renatur 2000), aki pár éve együtt dolgozott a dendrológusokkal ezen a feladaton. Meglepett, hogy valami okból az ő kapcsolatuk megszakadt idő közben, de Igor jó tanácsokat adott a Bodzás árokkal kapcsolatban is.
Egyrészt azt szerettem volna megtudni tőle, hogy a folyam kilóméter alapján meg lehet-e mondani és ha igen, akkor milyen pontossággal, hogy egy adott patak mentén, hová esik az a bizonyos folyamkilóméter(ennek fontosságáról később). Ezen kívül sok minden más is szóba került - sőt, szó szót követett!
Igor tanácsot adott nekem arra, hogy kiket lenne érdemes megkeresni, akik a Hosszúréti patak alsó folyásán a víz szabályozásán dolgoznak és akiknek érdekük fűződik ahhoz, hogy a Bodzás árok mentén a víz visszatartásra kerüljön. Cserébe én elmondtam neki, hogy hogyan képzelem el a Bodzás rehabilitációját.
Elküldtem neki ezt a rajzot is, de egy ilyen mederrendezés szempontjából úgyis az lesz a döntő, hogy az önkormányzat a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetést végre kettéválassza, a csapadékvizet pedig a Bodzásba vezesse, hiszen enélkül nem volna víz, ami elfolyik az árokban.
Igor ötlete volt az is, hogy nézzek szét, hol lehetne Wetland Center-t létrehozni - valahol másutt.
Az első hirtelen suggallatra (hogy a Budakörnyéki Naturpark keretein belül maradjunk) Pilisvörösvárra esett a választásom. Itt annyi természetes víz van, amennyi kell és van terület is - még egyéb szempontok is érvényesülnek - tehát ideális lenne egy Wetland Center számára.
Így aztán az ottani önkormányzatot is meg fogom keresni - hátha egyszerűbbek a viszonyok, mint Budakeszin.
A Nádas tó rehabilitáció kapcsán fölvetődött ötleteimet elküldtem Dukay Igornak is (Renatur 2000), aki pár éve együtt dolgozott a dendrológusokkal ezen a feladaton. Meglepett, hogy valami okból az ő kapcsolatuk megszakadt idő közben, de Igor jó tanácsokat adott a Bodzás árokkal kapcsolatban is.
Egyrészt azt szerettem volna megtudni tőle, hogy a folyam kilóméter alapján meg lehet-e mondani és ha igen, akkor milyen pontossággal, hogy egy adott patak mentén, hová esik az a bizonyos folyamkilóméter(ennek fontosságáról később). Ezen kívül sok minden más is szóba került - sőt, szó szót követett!
adjunk kéretlen tanácsot szakembereknek!
Igor tanácsot adott nekem arra, hogy kiket lenne érdemes megkeresni, akik a Hosszúréti patak alsó folyásán a víz szabályozásán dolgoznak és akiknek érdekük fűződik ahhoz, hogy a Bodzás árok mentén a víz visszatartásra kerüljön. Cserébe én elmondtam neki, hogy hogyan képzelem el a Bodzás rehabilitációját.
 |
| A Bodzás árok medrének kialakításához készített vázlat |
Elküldtem neki ezt a rajzot is, de egy ilyen mederrendezés szempontjából úgyis az lesz a döntő, hogy az önkormányzat a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetést végre kettéválassza, a csapadékvizet pedig a Bodzásba vezesse, hiszen enélkül nem volna víz, ami elfolyik az árokban.
Igor ötlete volt az is, hogy nézzek szét, hol lehetne Wetland Center-t létrehozni - valahol másutt.
hol van otthon a Wetland Center?
Az első hirtelen suggallatra (hogy a Budakörnyéki Naturpark keretein belül maradjunk) Pilisvörösvárra esett a választásom. Itt annyi természetes víz van, amennyi kell és van terület is - még egyéb szempontok is érvényesülnek - tehát ideális lenne egy Wetland Center számára.
 |
| A pilisvörösvári vízes területek, melyek Wetland Center létesíte céljából szóbajöhetnek |
2010. november 29., hétfő
Közös tervek és parkosítás
Én is elmentem a "Hogyan parkosítsunk?" előadásra a Budakeszi Művelődési Házba.
Dr. Vermes László előadásából megtudhattam, hogy pontosan mit is jelentene a Budakörnyéki Naturpark megvalósulása és azt, hogy eddig milyen munkát végeztek az ügyben.
Aztán a Dendrológiai Alapítvány ismertette a terveit, amelyeket egyébként is ismertem - kivéve azt, hogy a Nádas tó rehabilitációjához tófóliás mederbélelést képzelnek el és 21 új mamutfenyő ültetését. Nem igazán értem ennek a természetvédelmi hasznát.
Ezután jöttek a fiatalok a Kohó Egyesülettől, akik szintén elmesélték a terveiket arról, hogy milyen akciót terveznek a mamutfenyők mellett. Egy kérdőívet hoztak létre terveikkel kapcsolatban, amely kitölthető << a Kohó Budakeszi blogja >> alatt.
Számomra az est tanulsága az volt, hogy mintha a három előadás egészen egymástól független kezdeményezésekről szólt volna. A Naturpark részéről ez még el is fogadható lenne, elvégre az egy átfogó, minden illeszkedő kezdeményezést összefogó és egybehangoló tervezet. Ahhoz túl kevés hallgatója volt az estnek, hogy kommunikációs előrelépést jelentett volna a társadalmi ismertség felé, de remélhetően ez változni fog az idővel. De a Naturpark projectben érdekelt szervezetek sem tüntettek jelenlétükkel és az önkormányzat sem karolta föl a kezdeményezést: emellett konkrét és komoly szakmai tervek sem vonultak föl - a Naturpark, mint jogi kategória már szinte készen van: egyelőre csak a tartalom hiányzik belőle.
Létrejött például a Naturpark honlapja is, ami bemutatja az elképzelést és magát a naturpark intézményét is:
<< budakornyeki naturpark honlapja >>
Megerősödött a meggyőződésem, hogy a népszerüsítést célirányosan a Naturpark érdekében kell folytatni és meg kell keresni azokat a közösségeket, amelyek természetjárás, kultur-túrizmus köré szerveződnek.
Azt elfelejtettem megemlíteni a körlevelemben, amit elküldtem az ügyben érdekelteknek, hogy a Budakeszi Vadaspark mellett, szintén a Pilisi Parkerdő "gondozza" a Budakeszi Arborétumot is - és mind a kettőn látható, hogy a gazdálkodó (fenntartó) szervezet számára a húzó ágazat nem az ökoturizmus. A parkerdő alkalmatlan ezeknek az intézményeknek a fenntartására, mert a vadászat és fakitermelés az, amibe invesztálnak és amiből megtérülésre számítanak.
Dr. Vermes László előadásából megtudhattam, hogy pontosan mit is jelentene a Budakörnyéki Naturpark megvalósulása és azt, hogy eddig milyen munkát végeztek az ügyben.
Aztán a Dendrológiai Alapítvány ismertette a terveit, amelyeket egyébként is ismertem - kivéve azt, hogy a Nádas tó rehabilitációjához tófóliás mederbélelést képzelnek el és 21 új mamutfenyő ültetését. Nem igazán értem ennek a természetvédelmi hasznát.
Ezután jöttek a fiatalok a Kohó Egyesülettől, akik szintén elmesélték a terveiket arról, hogy milyen akciót terveznek a mamutfenyők mellett. Egy kérdőívet hoztak létre terveikkel kapcsolatban, amely kitölthető << a Kohó Budakeszi blogja >> alatt.
Számomra az est tanulsága az volt, hogy mintha a három előadás egészen egymástól független kezdeményezésekről szólt volna. A Naturpark részéről ez még el is fogadható lenne, elvégre az egy átfogó, minden illeszkedő kezdeményezést összefogó és egybehangoló tervezet. Ahhoz túl kevés hallgatója volt az estnek, hogy kommunikációs előrelépést jelentett volna a társadalmi ismertség felé, de remélhetően ez változni fog az idővel. De a Naturpark projectben érdekelt szervezetek sem tüntettek jelenlétükkel és az önkormányzat sem karolta föl a kezdeményezést: emellett konkrét és komoly szakmai tervek sem vonultak föl - a Naturpark, mint jogi kategória már szinte készen van: egyelőre csak a tartalom hiányzik belőle.
Létrejött például a Naturpark honlapja is, ami bemutatja az elképzelést és magát a naturpark intézményét is:
<< budakornyeki naturpark honlapja >>
Megerősödött a meggyőződésem, hogy a népszerüsítést célirányosan a Naturpark érdekében kell folytatni és meg kell keresni azokat a közösségeket, amelyek természetjárás, kultur-túrizmus köré szerveződnek.
Azt elfelejtettem megemlíteni a körlevelemben, amit elküldtem az ügyben érdekelteknek, hogy a Budakeszi Vadaspark mellett, szintén a Pilisi Parkerdő "gondozza" a Budakeszi Arborétumot is - és mind a kettőn látható, hogy a gazdálkodó (fenntartó) szervezet számára a húzó ágazat nem az ökoturizmus. A parkerdő alkalmatlan ezeknek az intézményeknek a fenntartására, mert a vadászat és fakitermelés az, amibe invesztálnak és amiből megtérülésre számítanak.
2010. november 19., péntek
Egy kezdeményezés társadalmi ismertsége
Én minden budakeszi ismerősömet megkérdeztem a Natúr park és a Nádas tó project-el kapcsolatban, de ebből csak az derült ki, hogy egyikük sem tud a dologról.
Nem hagyott nyugodni ez a helyzet, hát gondoltam megkérdezek néhány ismeretlen budakeszi lakost, hogy ők mit tudnak erről a kezdeményezésről.
Meglepődtem az eredményen, mert sokkal többen tudnak róla (ebben mondjuk Weiperth András cikke is sokat segített >> itt olvasható <<, mint gondoltam. Az arány tíz emberből nyolc.
A kérdezési metóduson persze lehetne tökéletesíteni mert ez így nem elemezhető statisztikailag - de sokkal jobb eredmény, mint reméltem!
.
Nem hagyott nyugodni ez a helyzet, hát gondoltam megkérdezek néhány ismeretlen budakeszi lakost, hogy ők mit tudnak erről a kezdeményezésről.
Meglepődtem az eredményen, mert sokkal többen tudnak róla (ebben mondjuk Weiperth András cikke is sokat segített >> itt olvasható <<, mint gondoltam. Az arány tíz emberből nyolc.
A kérdezési metóduson persze lehetne tökéletesíteni mert ez így nem elemezhető statisztikailag - de sokkal jobb eredmény, mint reméltem!
.
2010. november 17., szerda
Perspektívám a Nádas tó tervekhez
Mit tudtam én hozzátenni mindahhoz, ami már eleve adott volt a többiek munkája nyomán?
Egyedül a madarász, a bemutató-tanösvény szakértőnek, illetve a helyi helyzet ismerőjének szempontját tudtam felmutatni.
Egyrészt a legegyszerűbb és legolcsóbb madárcsalogatót ajánlottam (az állandóan jelenlévő víz mellett): egy megfelelően válogatott fásszárú liget kialakítását a felsorolt növényfajokkal:
Tatár juhar (Acer Tataricum)
Nyírfa (Betula pendula)
Boróka (Juniperus communis)
Tiszafa (Taxus baccata)
Gyertyán (Carpinus betulus)
Berkenyék: Sorbus domestica és: S. torminalis és: S. aria
Mezei szil Ulmus laevis % és: Ulmus glabra
Égerek: Alnus viridis és: A. glutinosa % és: A. incana %
Fürtös bodza (Sambucus racemosa)
Fekete bodza (Sambucus nigra) %
Kányabangita (Viburnum opulus) %
Veresgyűrű som (Cornus sanguined)
Sajmeggy (Prunus mahaleb)
Kökény (Prunus spinosa)
Galagonyák: Crataegus monogyna és: C. laevigata
Madárbirs (Cotoneaster nebrodensis)
Kutyabenge (Rhamnus frangula)
Ezután a terep alternatív elrendezési lehetőségét, arra az esetre, ha komolyabb madártani bemutatók megtartását is tervezik a jövőre nézve:
Magyarázat:
Megintcsak egy jövőbe mutató elképzelésként adtam elő a "duck decoy" létesítés ötletét. Ez persze egy lépcsőzetesen, valamiféle minimumból kiinduló (pl. tanösvény) rendszer végső állomása lenne, sok más elemmel együtt - de már most gondolkodni kell rajta, ha egy mesterséges tómeder kerül létesítésre.
Jó szervezéssel és megalapozott, előrelátó gondolkodással egy teljesen minimalista elképzelés valósul meg első lépésben. Ennek eredménye viszont olyan kell legyen (akármennyire is minimalista), hogy különféle lehetőségeket nyújtson a látogatók bevezetésére, a területkezelési program, a helyszín megismerésére.
Ezután válik el, hogy a területből mit lehet még kihozni. Az én (talán utópisztikus) elképzelésem csúcspontja a duck decoy.
A madárfogó létesítmény itt nem csupán egy érdekes dolog (a legrégebben fennmaradt duck decoy Angliában található és 1670-ben épült, ha megépülne ez a berendezés, ez lenne az első "decoy pipe" Magyarországon), de egyben minden lehetséges megvalósítandó létesítmény modelljeként használható.
Ugyanis, a madármegfigyelő ház, a duck decoy, a tanösvény - mind összefüggenek. Először nyilván a tanösvény épül meg, illetve azok a lényegi beavatkozások történnek meg, amelyek a terület értékét eleve megadni hivatottak. Ugyanakkor a bokros-ligetes terület és a tómeder, illetve a tanösvény kialakításakor már most gondolni kell a megfigyelőház helyének megválasztására és a "decoy" csatornát is, már a mederrel együtt ki kell építeni.
Később akár megvalósulnak az említett létesítmények, akár nem, ezzel az előkészítéssel semmilyen felesleges pluszköltség nem keletkezik, viszont a későbbiekben, ha mégis megvalósításra kerülnek ezek az elemek, újabb területbolygatás és anyagi ráfordítás nélkül lehet a következő szintre lépni.
.
Egyedül a madarász, a bemutató-tanösvény szakértőnek, illetve a helyi helyzet ismerőjének szempontját tudtam felmutatni.
Egyrészt a legegyszerűbb és legolcsóbb madárcsalogatót ajánlottam (az állandóan jelenlévő víz mellett): egy megfelelően válogatott fásszárú liget kialakítását a felsorolt növényfajokkal:
Tatár juhar (Acer Tataricum)
Nyírfa (Betula pendula)
Boróka (Juniperus communis)
Tiszafa (Taxus baccata)
Gyertyán (Carpinus betulus)
Berkenyék: Sorbus domestica és: S. torminalis és: S. aria
Mezei szil Ulmus laevis % és: Ulmus glabra
Égerek: Alnus viridis és: A. glutinosa % és: A. incana %
Fürtös bodza (Sambucus racemosa)
Fekete bodza (Sambucus nigra) %
Kányabangita (Viburnum opulus) %
Veresgyűrű som (Cornus sanguined)
Sajmeggy (Prunus mahaleb)
Kökény (Prunus spinosa)
Galagonyák: Crataegus monogyna és: C. laevigata
Madárbirs (Cotoneaster nebrodensis)
Kutyabenge (Rhamnus frangula)
Ezután a terep alternatív elrendezési lehetőségét, arra az esetre, ha komolyabb madártani bemutatók megtartását is tervezik a jövőre nézve:
 |
| a Nádas tó védett terület lehetséges rendezési elve |
- a kusza zöld foltok fás-bokros helyek.
- a sárgászöld vonalakkal satírozott részek a meglévő gyep meghagyott foltjai
- a pirosas háromszög egy jövőben építendő megfigyelőház, amelyből a három füves területre vizuális rálátás nyílik - alatta a fekete pontok bokrokat jeleznek (ez az építmény lenne a bemutatófoglalkozások otthona, a kamerázott fészkek, stb. bemutatóhelye)
- a körvonallal határolt kék csíkozás a mélyebb vízterületet jelzi, a meghagyott ősfákkal és körülöttük a szigetekkel
- a tóba alulról egy horgászstég és egy csónakázó stég nyúlik be (ha a tó két részre osztható lenne a használat módjától függően - létrehozható volna egy elzárt vízfelület és egy nyitott ahová a látogatók bemehetnek és ahová nem) ---- megjegyzem, csónakosok és horgászok sohasem jönnek ki egymással - ez szerencsétlen párosítás lenne
- a két furcsa alakzat, melyeket egy íves, egybefüggő, és egy pontozott majdnem-köríves vonal határol, a tó területén kitermelt talajból épített "löszdombok", melyek az egybefüggő vanal felől függélyes, leszakadó falat alkotnak - a gyepes területre épített dombban gyurgyalag, a víz mellettiben jégmadár fészkelése várható (ezeket később be lehet kamerázni, nem kis érdeklődésre tarthat számot egy ilyen "élő közvetítés")
- a két majdnem köralakú folt a mamutfenyőket mutatja, mellette egy (ha jól tudom) oda tervezett esőház áll
- a kékes-zöldes körvonal nélküli satírozott rész, kb a kép közepén, egy a tóból, a víz kivezetése mentén létrehozott, kb-10-30 cm magasságban vízzel elárasztott rész (ide szállnának be a darvak vagy vadlibák az őszi vonulás idején)
Megintcsak egy jövőbe mutató elképzelésként adtam elő a "duck decoy" létesítés ötletét. Ez persze egy lépcsőzetesen, valamiféle minimumból kiinduló (pl. tanösvény) rendszer végső állomása lenne, sok más elemmel együtt - de már most gondolkodni kell rajta, ha egy mesterséges tómeder kerül létesítésre.
optimális megvalósítás
Jó szervezéssel és megalapozott, előrelátó gondolkodással egy teljesen minimalista elképzelés valósul meg első lépésben. Ennek eredménye viszont olyan kell legyen (akármennyire is minimalista), hogy különféle lehetőségeket nyújtson a látogatók bevezetésére, a területkezelési program, a helyszín megismerésére.
Ezután válik el, hogy a területből mit lehet még kihozni. Az én (talán utópisztikus) elképzelésem csúcspontja a duck decoy.
 |
| A decoy pipe szerkezete |
A "decoy pipe" egy nyílt vízfelületről elvezetett, íves csatorna, a "duck decoy" alapeleme, amely továbbá egy palánksorból és (nagy lyukú hálóval borított, tartórudakból kialakított) "folyosóból" áll, amely egy varsában végződik.
A rendszer a nyílt vizen gyülekező madarak tömeges megfogására való. Az elv a kacsák kíváncsiságára épít. A palánksor mögötti terület a víz felől nem látható. A kacsák a vízre szállva meglátják a "duck decoy dog"-ot, amelyet a gazdája vezényszóval a palánknak a víz felőli oldalára küld, majd visszahív. A nyílt vízfelülettől egyre nagyobb távolságban ismételt művelettel a kacsák kíváncsiságukat követve a háló alatti részre úsznak. Ekkor a "decoy man" a rejtett ösvény takarásában a kacsák és a nyílt víztükör közötti részre megy és felriasztja a madarakat, melyek a csatornán át igyekeznek menekülni de a varsába jutnak.
A madárfogó létesítmény itt nem csupán egy érdekes dolog (a legrégebben fennmaradt duck decoy Angliában található és 1670-ben épült, ha megépülne ez a berendezés, ez lenne az első "decoy pipe" Magyarországon), de egyben minden lehetséges megvalósítandó létesítmény modelljeként használható.
Ugyanis, a madármegfigyelő ház, a duck decoy, a tanösvény - mind összefüggenek. Először nyilván a tanösvény épül meg, illetve azok a lényegi beavatkozások történnek meg, amelyek a terület értékét eleve megadni hivatottak. Ugyanakkor a bokros-ligetes terület és a tómeder, illetve a tanösvény kialakításakor már most gondolni kell a megfigyelőház helyének megválasztására és a "decoy" csatornát is, már a mederrel együtt ki kell építeni.
Később akár megvalósulnak az említett létesítmények, akár nem, ezzel az előkészítéssel semmilyen felesleges pluszköltség nem keletkezik, viszont a későbbiekben, ha mégis megvalósításra kerülnek ezek az elemek, újabb területbolygatás és anyagi ráfordítás nélkül lehet a következő szintre lépni.
.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)