A kezdetek

Még az előző évszázadban kezdett foglalkoztatni a Bodzás árok probléma, amikor néhányszor volt lehetőségem részt venni az ott működő gyűrűzőtábor munkájában. Már akkor megmutatkoztak ennek a helynek az értékei és azok a veszélyek, amelyek fenyegették, de úgy tűnt, hogy a dolgok jó irányba haladnak, hiszen a madarászok jelentős része akkoriban ismerte és látogatta ezt a helyet. Márpedig volt közöttük nem egy olyan név is, aki a terület megóvásáért sokat tehetett volna (illetve tett is).

szemétdomb!

az árok partjára bevezető földút mentén mindenütt szeméthalmokat lehet találni

Ezután hosszú szünet következett és évek teltek el úgy, hogy semmit sem tudtam arról, mi folyik a területen. Egy madarászokkal folytatott beszélgetés során aztán valaki elejtett egy megjegyzést a Bodzás árokról, ami nem hagyott nyugodni. Újra ellátogattam ide és megdöbbenéssel láttam azokat a negatív változásokat, amelyek az eltelt időben estek.

szeméttel bélelt patakágy (építési törmelék, traktorgumi etc.)

az árok mélyítése során a munkagépek által kiforgattott bodzabokrok

Ez volt az első lépés, ami arra indított, hogy gondolkodni kezdjek, mit lehetne tenni.

Sokak tanácsára elsőként adatokat kezdtem gyűjteni arról, hogy a kérdéses területtel kapcsolatban mi tudható meg első nekifutásra. Ezzel párhuzamosan bombázni kezdtem levelekkel minden létező postacímet ami mögött olyan intézményeket vagy embereket sejtettem, akiknek bármiféle közük lehet egy védelemre érdemes terület megóvása terén.  Mellesleg létrehoztam egy honlapot is (Sambucus Wetland Centre) abból a célból, hogy magát az ügyet illetve az ügy előre mozdítására tett erőfeszítéseket közreadjam.


Megkérdeztem szakembereket is arról, hogy ők hogyan látják a Bodzás árok helyzetét. A vélemény az volt, hogy egy szemétdombról beszélünk és fölöslegesen erőlködöm, mert amilyen lepusztult állapotban van a terület, ebből semmi sem lesz egyhamar - ám ha mégis, akkor is irdatlan összegekbe fog kerülni és kérdéses, hogy lesz-e olyan, aki erre pénzt áldoz.

w.w.t. ?

Az rögtön láthatóvá lett tehát, hogy bármi történik is, annak valamiféle anyagilag önellátó formában kell létrejönnie, mert semmilyen állami forrásra nem támaszkodhat a kezdeményezés. Erre akkor és ott a WLI (a Wetland Link International, vagy Wildfowl & Wetland Trust) kínálkozott megoldásként. Meg is kerestem őket, nagy csalódásomra (ez a történet majdnem csak csalódásokról fog szólni). Kiderült, hogy az a szakértői munka, amit ők ajánlanak úgy 3000 angol fontba fog kerülni nekem. Cserébe ők minden lehetőséget fölvázolnak arra nézve, hogy milyen beruházással és milyen megoldásokkal, miféle üzleti tervvel lehet a kezdeményezést megvalósítani. Ha és amennyiben a szerződés létrejön, akkor ők adják a tudást - nekem már csak a területet, hatósági engedélyeket, pénzt és szervezést kell biztosítanom, cserébe ők fölvesznek a WLI láncba, ami azzal is jár, hogy a befolyó hasznot központilag újraosztják. Elgondolkodtam az ajánlaton, mivel eredetileg úgy nyilatkoztam nekik, hogy a kezdeményezés jelenlegi helyzete minimális anyagi ráfordítást tesz lehetővé.

önkormányzat ?

Az Önkormányzat megkeresése is hiábavalónak bizonyult. Olyannyira, hogy kifejezett ellenérdekeltséggel találkoztam a hivatalban - amit megint nem egészen értettem. A terület árvízvédelmi terület és mint ilyen bolygathatatlan, ráadásul egy ex lege védett része is van. Mit akarhat az önkormányzat?

tulajdonosok?

Sikerült találkoznom a tulajdonosok képviselőjével is. Az ő álláspontjukat megértettem, hiszen kárpótlási területként jutottak a földjeikhez, ezért nekik az az érdekük, hogy ha eladják, akkor minél több pénzt kapjanak érte. Csakhogy nehezen fogják tudni eladni a telkeiket - hiszen milyen beruházáshoz lehet megvásárolni olyan területet, ami nem beépíthető?

Egy wetland center-hez - mondanám én. De a körülbelül 40 hektáros területet a tulajdonosok 4 milliárd körülire értékelik.

status quo

Nagyjából ez az alaphelyzet jelenleg. A soron következő önkormányzati váltás során talán sikerül egy kistérségi összefogás keretében valamiféle, a környék valóságos értékeihez alkalmazkodó, természetvédelmi project-et megvalósítani. Budaörs például hajlandó lenne az együttműködésre, tekintettel a területét eluraló ipari létesítményekre, amelyek mára már lehetetlenné teszik, hogy a város közigazgatási határain belül valamiféle természetközeli beruházást valósítsanak meg. Budakeszinek még vannak természeti értékei amelyek részint védelemre szorulnak, részint képesek lennének egy rentábilis zöld-turizmus alapjául szolgálni. Dolgoznak már egy Naturpark létesítésén (többek közt a Dendrológiai Alapítvány, Budakeszi Kultúra Alapítvány) de jelenleg, csak tervek vannak arra nézve, hogy milyen értékeket kellene bevonni és hogyan lehetne felhasználni őket erre a közös értékmentő és értékteremtő célra.